A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZAKAR PÉTER Hasonlóan elismerően nyilatkozott Csány László Gasparichról Szemere Bertalan belügyminiszterhez intézett leveleiben is. Nemcsak 1848. május 27-én kelt jelentésében szólt dicsérően a ferences barát szolgálatairól, hanem 1848. július 5-én is megírta a belügyminiszternek, hogy tisztában van annak tevékenységével és elkötelezettségével.

40 1848. augusztus végén, szeptember elején az osztrák kormány emlékirata, majd a korábban tisztségéből felfüggesztett Jellacic visszahelyezését kimondó legfelsőbb elhatározás nyilvánvalóvá tette, hogy a fegyveres küzdelem elkerülhetetlen az áprilisi engedményekhez ragaszkodó magyar liberálisok és az összmonarchia hívei között. Jellacic hadi készületeinek hírére Csány ugyan összehívta a Zala, Baranya, Somogy és Veszprém megyei népfelkelést, de a megyék még vitatkoztak Csány felhívása fölött, amikor 1848. szeptember 11-én Jellacic csapataival átkelt a Dráván, és támadást indított a magyar főváros elfoglalása érdekében. Teleki Ádám gróf es. kir. vezérőrnagy - erőinek elégtelenségére hivatkozva - már a horvát támadást megelőzően kiürítette a Muraközt, melynek lakossága feszülten várta a bekövetkező eseményeket.

41 Ez a feszültség tükröződik Gasparich Kalit Cirkovlyánban, szeptember 11-én, még a támadás hírül vételét megelőzően Csánynak írt levelében is, amelyben többek között a 10-ről 11-re virradó éjjel eseményeiről adott számot: „Az éjjel egy cseppet sem alvánk, huszárokkal karon fogva utcán föl s alá járt a nép, én Dráva partján őrködő nemzetőreinket látogattam állomásról állomásra, csak kissé észre vehető neszről, mely Dráván túl pillanatnyilag volt mondhatok valamit, egyébiránt minden csendes. A nép átaljában rémült, s alig sikerül itt ott lecsillapíthatnom úgy, hogy teljesen megnyugodjék. Ha tanácsos volna közte maradnom, jó volna, de Jellacic fejemre tett 40 aranya tanácsolja miként innen elmenjek, elmegyek igen is népünk közöl [sic!], de csak akkor, lm tovább maradhatnom a józan ész sem mondandja."

42 A ferences barátot tehát ha nem is érte meglepetésként a horvát támadás, de mégis nehéz helyzetbe hozta, hiszen nem menekült el idejekorán. Gasparich - akit a horvátok kerestek - észak felé húzódott és egy ideig Letenye környékén bujkált. Életrajzírói többnyire úgy vélik, hogy itt vészelte át a nehéz napokat,

43 de ez nem felel meg a valóságnak. 1848. szeptember 24-én ugyanis Kajáron kelt levelében számolt be a legfrissebb muraközi hírekről. Eszerint a „...nép várva várja az alkalmat, hogy a magyarok iránti hűségét újabban bebizonyulhassa, fáj neki, hogy 40 Csány I. 54., 93. 41 Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848 áprilisától szeptember végéig. 114-118. In.: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. Szerk.: Molnár András ( Zalai Gyűjtemény 30.) Zalaegerszeg, 1990. 42 Gasparich Kilit - Csány László. CirkovI[y]án, 1848. szeptember 11. MOL H 103 Komáromban lefoglalt iratok. 407. 43 Nóvák 1906. 334. Neusiedler 1910. 24-25. Némi színt visz a Gasparichról szóló történeti irodalmunkba Haller 1933. 25., aki szerint Gasparich - többek között -1848. október 17-én [sic!] Ozoránál, december 20-án [?] Pápán, 29-én [sic!] pedig Mórnál lelkesítette a honvédeket, ami amellett, hogy tévedés, a szerző hadtörténeti ismereteiről is kellő felvilágosítással szolgál. 16