A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Béres Katalin: „A nagy férfiú emlékének és dicsőségének ünneplése”

„A NAGY FÉRFIÚ EMLÉKÉNEK ÉS DICSŐSÉGÉNEK ÜNNEPLÉSE" műsorban alkalmi óda hangzott el, és felolvasták Deák Ferenc életrajzát, valamint az 1867-es kiegyezési feliratot. A bevételt - 30 Koronát - azonban kevesellte a Magyar Paizs tudósítója, a rendezvényről hiányolta a vidéki intelligenciát és a novai előkelőségek többségét. Epésen jegyezte meg: „Annyi bizonyos, hogy a haza bölcsének szülőföldjéhez nem ily közel lakó közönség nagyobb tiszteletben tartja megyénk nagy szülöttjét, s nem rejti el filléreit. "

n Az ösztöndíj alapra nagyobb összegek is érkeztek. A jó példával herceg Batthyány Strattman Ödön és Zala vármegye főispánja, gróf Jankovich László jártak elöl, mindketten 2000 Koronát ajánlottak fel a felhívást követő napokban. Ekkora összeget adományozott gr. Zichy Ágoston, báró Hornig Károly veszprémi püspök, valamint Festetics Mária grófnő, Deák egykori söjtöri birtokszomszédja és pusztaszentlászlói nyaralásai idején rendszeres látogatója, aki a kiegyezés után Erzsébet királyné udvarhölgye lett. Dr. István Vilmos szombathelyi megyéspüspök 1000, Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás 500, a kapornaki apátság 100 Koronát ajándékozott. A megyebeli takarékpénztárak 50 - 50 Koronát adtak, a vármegyei nemesi pénztár 1000 K-t szavazott meg. Baronyi Ede nagybirtokos, Deák hajdani kehidai birtokának tulajdonosa 100 Koronával gyarapította az ösztöndíj alapot. A megye városai is hozzájárultak az ösztöndíj létrehozásához. Zalaegerszeg közgyűlése 200 K-t ajánlott meg.

12 Nagykanizsán kisebb vihart kavart a Deák-alapítvány ügye, ugyanis két felterjesztés került a képviselők elé. A pénzügyi bizottság 200 К támogatás megszavazására tett javaslatot, a tanács 500-ra. Mindkét indítvány mellett érvek és ellenérvek hangzottak el, végül Dick József képviselő felszólalása döntötte el a kérdést. Ő ugyanis „előre" tudta, hogy az ösztöndíjat úgyis az egerszegi gimnázium kapja majd. Az Egerszeg - Kanizsa közötti viszályra érzékeny városatyák ezek után a pénzügyi bizottság javaslatát, azaz a 200 Koronás támogatást fogadták el, de egyben - Remete Géza képviselő javaslatára - pártolólag támogatták egy önálló kanizsai Deák- ösztöndíj létrehozásának gondolatát.

13 Az alispán kezdeményezte adakozás nyomán 1903. október 17.-ig 28 430 Korona 59 fillér gyűlt össze a Deák-ösztöndíj alap javára.

14 A vármegye mellett az egyes települések, intézmények, iskolák, társadalmi egyesületek is készültek Deák 100. születésnapjának méltó megünneplésére. Nagykanizsán 1903 februárjában az Irodalmi és Művészeti Kör indítványozta, hogy - a nagy hazafinak a kanizsai piarista gimnáziumban töltött diákévei emlékére - egy emléktáblával adózzon a város.

15 A cél érdekében gyűjtést kezdeményeztek, s külön szervezőbizottságot hoztak létre, akik Nyári Pál műegyetemi tanár javaslatára a fiatal, tehetséges budapesti szobrászművészt, Teles Edét kérték fel az emlékmű tervezésére és kivitelezésére. Az Irodalmi és Művészeti Kör által összegyűjtött pénz azonban nem volt elegendő a tábla elkészíttetéséhez, Deák tombola estély Nován. Magyar Paizs, 1903. szept. 10. 4.p. Városi közgyűlés. Magyar Paizs, 1903. júl. 23. 3.p. Városi közgyűlés. Zalai Közlöny, 1903. aug. 15. Zalavármegye ünnepe. Zalamegye, 1903. okt. 18. 4.p. Deák emléke. Magyar Paizs, 1903. máj. 28. 5.p. 123