A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)
Béres Katalin: „A nagy férfiú emlékének és dicsőségének ünneplése”
BÉRES KATALIN ezért a város is - 1800 Koronával - hozzájárult a költségekhez. 16 Az elkészült műalkotást a kanizsai Deák-ünnep keretében avatták fel. A megyeszékhelyen, ahol a központi ünnepségre készültek, a nyár végén lázas térrendezési és felújítási munkálatok kezdődtek. A nemesi pénztár eladta a városnak a Deák Ferenc sétatér melletti 114 D-Ö1, köztérnek használt ingatlanát 1000 K-ért, ezzel hozzájárulva a sétatér bővítéséhez. 17 A város a tér léckerítését lebontatta, helyére „csinos" vaskerítést készíttetett, tájékát kavicsoztatta. Az új kerítés építése miatt a Szent Flórián szobrot, amely a Deák téren volt látható, áthelyeztették a templom északi oldalára, ez alkalommal a szobor hibáit is kijavíttatták, és újra festették. 18 A város tanácsa felhívással fordult a környék lakosaihoz, hogy „a házaknak az utcára néző falait javíttassa ki s azokat, amelyek ütöttek-kopottak, festessék be." 19 A vármegyeházat, a vármegyei hivatalok elhelyezésére meglehetősen alkalmatlan és célszerűtlen korábbi kvártélyházat kívülről szintén felújították, „...mert Deák Ferenc születésének századik évfordulójához nem méltók a kopott falak. Úgy néz majd ki, mint a kendőzött vénasszony, aki arcát pirosra festi, de a ráncok keresztülbarázdálják a megviselt ábrázatot. "- írta az épületről a Zalamegye újságírója. 20 Üléstermében kicserélték a régi bútorzatot, helyére Ausztriából hozattak hajlított (Thonet) fabútorokat. A bútorcserét meglehetősen rossz néven vette a függetlenségi érzelmű, a honi ipar támogatását célul kitűző Magyar Paizs című egerszegi hetilap cikkírója. „ Valami nem közönséges villanyerő kellene ide Deák Ferencz vármegyéjébe, a tehetetlenségnek eme szunnyadásába. Még Deák Ferencz is, a csendes lassúság vármegyéjének példátlan mintaképe, még ő is tűzbe jött, mikor a magyar ipar pártolásáról beszélt volt Zalaszentgróton. ...Hanem a Deák Ferencz öcsémuramjai Teschenből hozatják a hajlított fabútort!" - írta. 21 Arról, hogy Deák Ferenc születésének centenáriuma ne csak a vármegyei és a városi elit ünnepe legyen, Wlassics Gyula kultuszminiszter és István Vilmos szombathelyi megyéspüspök gondoskodott. A zalaegerszegi születésű miniszter családi hagyományként hozta magával a Deák iránti nagyrabecsülést. Mint későbbi visszaemlékezésében írta: „...atyám őt egyenesen imádta. A mi házunkban szentség volt a Deák-tisztelet." 22 Ez Wlassics házassága révén is erősödött, hiszen felesége Deák legközvetlenebb munkatársának, Csengery Antalnak leánya, Csengery Etelka volt. Nem véletlen tehát, hogy a miniszter nagy tisztelője lett Deák Ferenc személyiségének, klasszikus szabadelvűségének, őt tekintette politikusi példaképének. Ezért Deák születésének 100. évfordulóját arra használta fel, hogy lanyhuló tiszteletét erősítse, s a „nemesebb világnézlet" kialakulása érdekében a 16 ld. 11. jegyzet 17 A nemesi pénztári és alapítványi választmány ülése. Zalamegye, 1903. aug. 15. 4.p. 18 Hírek - A Flórián szobor áthelyezése. Zalamegye, 1903. szept. 27. 6.p. 19 Hírek - Rendezik a Deák teret. Zalamegye, 1903. okt. 4. 5.p. 20 A vármegye háza. Zalamegye, 1903. aug. 30. 2.p. 21 (y): Hajlított fabútor. Magyar Paizs, 1903. szept. 17. 2.p. 22 Idézi: Kunics Zsuzsa: A Wlassics család és Nagykanizsa. In: Wlassics Gyula és kora 1852-1937. Zalaegerszeg, 2002. 40.p. 124
