Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
Táj és történelem
ben nemességet kapott, részben jobbágysorba süllyedt utódai éltek és élnek ma is. A sajátos természeti viszonyok, a jellegzetes földrajzi tényezők, a közös történelmi múlt azonban azonos lehetőségeket kínált az itt megtelepedett vegyes jogállású népek paraszti kultúrájának és életformájának kialakulásához. A királyi várispánságok másik nagy jelentőségű szerepköre a „középkori magyar településhálózat létrehozása" volt - idézzük Szabó Istvánt. Ennek viszont a zalai Göcsej településhálózatának kialakulásában és fejlődésében lett igen jelentős, mondhatni meghatározó szerepe. Említettük, hogy már Zala megye betelepülése előtt is léteztek a területen kisebb-nagyobb települések. Ezek részben a gyepű előtti korszak népeinek, részben a céltudatosan telepített gyepűőrök telephelyei voltak. A 12. századi okleveleinkből azonban megtudhatjuk, hogy ekkorra már a várföldek jó része sűrűn lakott területté vált. Ezeken a településeken a várjobbágyok és szolgáik, de különböző szolganépek is laktak és gazdálkodtak. Természetesen más telepesek és bevándorlók is megtelepedtek a királyi vár földjein. A göcseji területek jellegzetes településszerkezetének kialakulásában azonban a várispánság válsága, majd felbomlása is döntő szerepet játszott. A várjobbágyok, a várnépek közül a nagy társadalmi átrendeződések korszakában ugyanis sokan törekedtek arra, hogy akár jogosan, akár jogtalanul földet szerezzenek maguknak. A nemesi rangra emelkedett népek nemesi földjeikre települtek, s ezek öröklés vagy éppen a családok önállósulása 8. Göcseji utcakép. Mikekarácsonyfa, 1930. folytán fokozatosan osztódtak, miáltal azok kisebb-nagyobb önálló településekké duzzadtak. A várjobbágy eredetű kisnemesek kiköltözve szűk határföldjeikre, házakat építettek és néhány szolgával együtt maguk végezték a föld megművelését. Ezeket a kis településeket azután századokon át nem is lakták mások, mint az első megszálló nemes család utódai, és így talán könnyen érzékelhető, hogy a -falva, -laka, -háza, -telke, -földje végződésű személynévvel párosított helynevek első birtokosuktól kapták elnevezésüket. (A Novához tartozó Péterfalva, Csapófalva, Bödeháza, és a söjtöri Fényes földe stb.). De hasonló módon kapták nevüket a -szeg elnevezésű kis göcseji települések is. Természetesen az egy-két családot magukban foglaló települések is benépesülhettek, növekedhettek. Zala megye kisnemesi települései között 1513-ban sok egy-két portás nemesi falu mellett voltak igen sűrűn települt 10-12, sőt 22 nemesi portát számláló helyek is. Voltak tehát csak nemesek, leginkább egytelkesek által lakott területek, továbbá olyanok is, amelyeket kimondottan jobbágyfalvaknak lehetett tekinteni. Történeti és régészeti forrásaink alapján arra következtethetünk, hogy Göcsej legkésőbben megtelepült területe a megye északi és középső részén kialakult ún. szegek vidéke volt. Ez az a rész, amely a megye legsűrűbben lakott kisnemesi tömbjét képezte. A szegeket övező területeket részben várjobbágyok és várnépek, vagy pedig csak várszolgák lakták, míg délnyugat felől az egész területet a legkorábban települt őrvidék övezte, vegyes társadalmi rétegű népességgel. 14
