Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

A szegek

A szegek Göcsej északi, dimbes-dombos völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn benőtt vidékén a falurendszernek egy sa­játos formája alakult ki. E táj jellegzetes településjegyét kiemelve, igen gyakran a szegek vidékének mondják. Hogy is alakultak ki a szegek, milyen történelmi tényezők hozták létre azokat? Ez a kérdés mind a nyelvé­szeket és településkutatókat, mint a régészeket és néprajzosokat régóta foglalkoztatja. Kialakulásuk egyik oka a természeti feltételekben kereshető. Mint már említettük, Göcsej szeges vidékén legmagasabbak a zalai dombok. A délnyugati határszél mai országunk legcsapadékosabb vidéke, ahol a régi dokumentumok, erdőtérképek tanúsága szerint a bükkösök voltak túlsúlyban. A természeti adottságok nem­csak itt, de Európa más hasonló tájain is „hosszú időre konzerválták az írtáskultúra és az állattartás jelentő­ségét. Az ellentét, amely a települők rendelkezésére álló nagy kiterjedésű föld és a belőle irtás útján állandóan használhatóvá tett csekély hányad közt fennállt, mindenütt törpefalukat... vagy az egészen szórt település­rendet tette általánossá" - írja Maksay Ferenc. Ezek az apró, szórt, laza elrendezésű települések éppen úgy megtalálhatók a közeli Vas megyei Őrségben, mint a szlovén és az osztrák alpesi tájakon. Amikor a földművelés súlya növekedett, egyre több és egyre távolabbi helyeken hoz­tak létre újabb irtásokat, s ezzel újabb és újabb szántóföldi kultúrákat alakítottak ki. Mivel a távolság a település és a szántóföldek között egyre nőtt, megközelítésük is nehe­zebbé vált. Ilyenkor egy-egy család a távo­labbi irtásokon épített lakóházat és gazdasági udvart, vagyis új települést hozott létre. A szórványok kialakulásának másik oka abban keresendő, hogy a nemesekké lett vár­jobbágyok „igyekeztek birtokaikat megtarta­ni, nehogy a szomszéd faluk gyakran tehető­sebb birtokosai rátehessék kezüket földjükre. A legbiztosabb megoldásnak az látszott, hogy ki-ki megmunkálja a maga területét" - írja Míiller Róbert. Olyan adataink is vannak, hogy valaki éppen távol lévő birtokától igye­kezett megszabadulni. 1599-ben a „Kustha­tonszegek-ben lakó Kusthaton Péter - azt vallja, hogy a jelenlegi - lakóhelyétől való tá­volság miatt teljes birtokrészeit... elzálogosí­totta" - olvashatjuk egy korabeli periratban. A vasi Őrség és a zalai Göcsej apró falva­inak kialakulási folyamata azonos pályán haladt. Amikor a „falukeretek 14. századi or­szágos megszilárdulása után ezen a tájon is tovább folytatódott a birtokosztódás és az ezzel kapcsolatos kirajzás, az őrségi faluk 9. Kustánszeg, Vargaszeg, Pajzsszeg a 18. század végi, I. katonai felmérés térképén. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom