Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
A szegek
A szegek Göcsej északi, dimbes-dombos völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn benőtt vidékén a falurendszernek egy sajátos formája alakult ki. E táj jellegzetes településjegyét kiemelve, igen gyakran a szegek vidékének mondják. Hogy is alakultak ki a szegek, milyen történelmi tényezők hozták létre azokat? Ez a kérdés mind a nyelvészeket és településkutatókat, mint a régészeket és néprajzosokat régóta foglalkoztatja. Kialakulásuk egyik oka a természeti feltételekben kereshető. Mint már említettük, Göcsej szeges vidékén legmagasabbak a zalai dombok. A délnyugati határszél mai országunk legcsapadékosabb vidéke, ahol a régi dokumentumok, erdőtérképek tanúsága szerint a bükkösök voltak túlsúlyban. A természeti adottságok nemcsak itt, de Európa más hasonló tájain is „hosszú időre konzerválták az írtáskultúra és az állattartás jelentőségét. Az ellentét, amely a települők rendelkezésére álló nagy kiterjedésű föld és a belőle irtás útján állandóan használhatóvá tett csekély hányad közt fennállt, mindenütt törpefalukat... vagy az egészen szórt településrendet tette általánossá" - írja Maksay Ferenc. Ezek az apró, szórt, laza elrendezésű települések éppen úgy megtalálhatók a közeli Vas megyei Őrségben, mint a szlovén és az osztrák alpesi tájakon. Amikor a földművelés súlya növekedett, egyre több és egyre távolabbi helyeken hoztak létre újabb irtásokat, s ezzel újabb és újabb szántóföldi kultúrákat alakítottak ki. Mivel a távolság a település és a szántóföldek között egyre nőtt, megközelítésük is nehezebbé vált. Ilyenkor egy-egy család a távolabbi irtásokon épített lakóházat és gazdasági udvart, vagyis új települést hozott létre. A szórványok kialakulásának másik oka abban keresendő, hogy a nemesekké lett várjobbágyok „igyekeztek birtokaikat megtartani, nehogy a szomszéd faluk gyakran tehetősebb birtokosai rátehessék kezüket földjükre. A legbiztosabb megoldásnak az látszott, hogy ki-ki megmunkálja a maga területét" - írja Míiller Róbert. Olyan adataink is vannak, hogy valaki éppen távol lévő birtokától igyekezett megszabadulni. 1599-ben a „Kusthatonszegek-ben lakó Kusthaton Péter - azt vallja, hogy a jelenlegi - lakóhelyétől való távolság miatt teljes birtokrészeit... elzálogosította" - olvashatjuk egy korabeli periratban. A vasi Őrség és a zalai Göcsej apró falvainak kialakulási folyamata azonos pályán haladt. Amikor a „falukeretek 14. századi országos megszilárdulása után ezen a tájon is tovább folytatódott a birtokosztódás és az ezzel kapcsolatos kirajzás, az őrségi faluk 9. Kustánszeg, Vargaszeg, Pajzsszeg a 18. század végi, I. katonai felmérés térképén. 15
