Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Az otthon és a család - Konyhák

90. Füstöskonyha részlete tüzelőpadkával, főzőedényekkel, Szentgyörgyvölgy, SzNM, Szentendre köréjük, s így az átforrósodott fazékban gyorsan megfőtt a leves, a főzelék, a káposzta. 1754-ben egy gelsei háztartásban 6 fazekat, 1777-ben Döbrétén 2 fazekat írtak össze, de ebből az időből több olyan vagyonlistát is ismerünk, amelyekben egy-két kisebbnagyobb fazék szerepel az ingóságok között. Az 1700-as évek második felében a Zala megyei árszabások szerint egy mázatlan fekete „Öreg [nagy] két fülü fazék 25" krajcárba került, „Legnagyobb egyfülii fazék"-nak 15 krajcár volt az ára. A mázas fazekak nagyságuktól függően másfél, illetve két és fél krajcárba kerültek. A 19. századi leltárakból pedig az tűnik ki, hogy a főzőfazekak előkelő helyet foglaltak el a cserépedények között. Egy-egy háztartásban, a családtagok számától és a háziasszony igényétől, s főleg a család anyagi helyzetétől függően 3-4, esetenként 5-6 főzőfazék is használatban volt. A kilyukadt fazekakat sem dobták el. A lyukba egy rongydarabot dugtak, s azt folyékony gyantával jó erősen kívülről bekenték. Úgy mondták, hogy „gyátazsírral beforrasztották". így még hosszú ideig tudták a fazekakat főzésre, tárolásra használni. A nagy cserépfazekak a füstöskonyhák felszámolása után is a paraszti háztartások igen becses tárgyai maradtak. A konyhából a kamrákba, padlásokra vándorolva tárolóedényekké váltak. Száraz borsót, babot, lencsét, különböző szárított magokat tartottak bennük, s volt, hogy csoportosan álltak egy-egy padlássarokban - a régi idők emlékeként. 92. Gyantás fát hasogató férfi, Bode, 1960. 91. „Agyagfóldből épített kemence", Göcseji Falumúzeum (Zalaegerszeg) csödei házában. 53