Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Szőke Béla Miklós: Mosaburg/Zalavár

Szőke Béla Miklós MOSABURG/ZALAVÁR 830-833 körül: Mojmír morva fejedelem elűzi a Nyitra központú fejedelemségből Priwinát és fiát Kocelt. 840 elején: Priwina Német Lajos császártól hűbérbirtokba kapja „Alsó-Pannónia egy részét, ami a Zala folyónál fekszik". 847 körül: Német Lajos császár Priwina teljes tulajdonába engedi át a korábban hűbérként birtokolt területeket. 850 jan. 24: Liupram salzburgi érsek felszenteli az első templomot Priwina várában (infra munimen) Szűz Mária tiszteletére. 853 után-859 előtt: Priwina kérésére Liupram érsek salzburgi mesteremberekkel egy „tiszteletre méltó" templomot építtet a városban (infra civitatem), ahol „Adorján (Hadrianus) mártír pihen eltemetve". Ezidőtájt áll már egy harmadik templom is „ a városban " (in eadem civitate), amit Keresztelő Szt. János tiszteletére szenteltek fel. 860: Priwina halála, utóda fia, Chezil (Kocel) lesz. 866-867: Konstantinos (Kyrill) és Method, a szlávok szent térítő testvérpárja Chezil városában, a Mocsárvárban (urbs paludarum, Mosaburg) tevékenykedik. Chezil 50 tanítványt ad melléjük, s maga is megtanulja a szláv írást. 870: II. Hadrianus pápa Methódot Pannónia (Sirmium) érsekévé nevezi ki - nem utolsó sorban Chezil hathatós közbenjárására. A kinevezést sérelmező salzburgiak „fehér könyvet" állítanak össze „A bajorok és karantánok megtéréséről" (Conversio Bagoariorum et Carantanorum), ami a korszak legfontosabb írásos forrása. 876 körül: Chezil halála 896-900: Braslav dux, a Dráva-Száva közti területek ura, Arnulf császár hűbérese rövid ideig Mosaburgra is kiterjeszti fennhatóságát. A (karintiai) Arnulf császár megbízásából I. Berengár király Pó-völgyi birtokait dúló honfoglaló magyarok a császár halálának hírére semmisnek tekintik a vele kötött szerződést, s visszatérve elfoglalják a császár fennhatósága alatt álló dunántúli birtokokat is. így kerül legkésőbb 900-ban Mosaburg/Zalavár is a honfoglaló magyarok uralma alá. A grófi, központot és környékét azonban ezután sem szállják meg, feltűnően hiányoznak a jellegzetes magyar temetkezések, települési maradványok. A vidéket települési tömbjük határövezetének tekintik, a gyepű legkorábbi vonala a Zala folyó völgye. Felügyeletét Vérbulcsu törzse látja el. Nagy Károly hatalomra kerülésével viharos sebességgel megváltoztak Nyugat-Európa politikai erőviszonyai. A langobard és bajor királyságok, majd a thüring, szász és fríz törzsek bekebelezése után 791 őszén a frank király teljes hadi gépezetével az avar kaganátusra támadt, hogy a még mindig félelmetes hírű avar népet is a Karoling-birodalom alattvalójává tegye. Bár a hadjárat logisztikai hibák miatt kevés sikert hozott, az ezt követő két évtized háborúi és belpolitika fejleményei mégis egyértelművé tették, hogy a kaganátus szétesésének folyamata visszafordíthatatlanná vált. A 811-ben Nagy Károly által Aachenben összehívott, az avar-frank háborúkat lezáró békekonferencia a Karoling-birodalom részévé tette Pannónia provincia(e)-t. Korán döntés született az új provincia megtérítésének módjáról, a térítési körzetek határairól is. A 796-ban Nagy Károly fia, Pippin hadjáratában részt vett püspökök hazatérőben, a Duna mentén már konferenciát is tartottak erről. Az egyezség értelmében a Drávától délre Aquileia, a Dráva-Rába között Salzburg, a Rábától északra pedig Passau szervezhette az egyházat, mégpedig - okulva a szászoknál alkalmazott türelmetlen és erőszakos térítés következményeiből az addiginál békésebb eszközökkel. a) Az írásos adatok alapján Pannónia tartományon belül hamarosan kialakultak az első grófságok, a Duna és a Rába mentén, Savaria környékén csakúgy (Ratpoti et Rihharii comitatus), mint Alsó-Pannóniában. Utóbbi területen, a „Sala folyó környékén" 838-840 között Priwina, a Nyitráról 833 táján elűzött fejedelem (dux) és fia Chezil kapott előbb hűbér-, majd 847-től teljes tulajdonú birtokot. A mosaburgi grófság történetének legfontosabb írásos forrása a Conversio Bagoariorum et Carantanorum („A bajorok és karantánok megtéréséről", alább: Conversio), jelentős részben a pannóniai népesség keresztény hitre térítésének történetével foglalkozik, s különösen bőségesen számol be az Alsó-Pannóniában elért eredményekről, Salzburg misszionálásának „sikertörténetéről". Ezt a „fehér könyvet" Német Lajos császár tájékoztatására a salzburgi szerzetesek akkor állították össze, amikor 870-ben П. Hadrianus pápa Methódot Sirmium püspökévé nevezte ki. A szerzetesek nem csak térítő tevékenységük addigi eredményeit foglalták össze, de jelenlétük messzi múltra visszanyúló előzményeit is ismertették. Priwina (~ Pribina) a frank-avar háborúkat túlélt, 89