Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Redő Ferenc: Salla, a római kori központ

REDŐ FERENC Ezért a 80-as évek közepén a tábor megszűnt Sallában, de helyén megmaradt az a civil lakosság, amely két emberöltő alatt gyarapodott fel a településen. A polgári fejlődés nagy lendülettel indul meg, a lelőhely méreteiben is kiterjed, a leletanyag is feldúsul. Ennek a virágzó korszaknak összetevője lehetett a korábbi időkből fennmaradt szolgáltató struktúra, amely annak idején egy tábor ellátását is biztosítani tudta, a gazdag - és immár a hódítás gyümölcseit is élvezni kívánó - Észak-Itáliához való közelség, és a még mindig forrongó, háborús konfliktusokkal terhes dunai határtól való biztonságos távolság. Erre az időszakra esik a település municipiumi rangra emelkedése, ami közigazgatási értelemben is megfogalmazta Salla központ minőségét a körülötte léA Jupiter oltár töredéke - Zalalövő vő kb. 5000 km

2-nyi területre vonatkozóan. A municipium rang fontos epigráfiai bizonyítéka a terem bejáratával szemben látható oltár, melyet Zalalövőn hozott napvilágra a kutatás, és a fölötte lévő fotó, amely egy másik, a városra vonatkozó, de horvátországi lelőhelyű feliratos emlékről készült. Az oltár előlapján töredékes felirat, két oldalán reliefek láthatók. [I(ovi) O(ptimo) M(aximo)] / [—] / [—] / TAurus [..] / Xv(vir) m(unicipii) Sal(lae) I ? / v(otum) s(olvit) [l(ibens) m(eriio)] A megmaradt rész első sorában az Auras név olvasható. Ez a cognomen eddig egyedül Pannoniából ismert egyetlen feliratról, amelynek lelőhelye ismeretlen, de a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik. A második sorban a X-hez, mintegy indexszerűen kapcsolódik egy kis v betű, majd az M és a SAL rövidítések, melyekre a m(unicipii) Sal(lae) feloldást javasoljuk. A sor utolsó betűje lehet esetleg egy másik L, Salla nevében ugyanis kettő is elképzelhető. Az utolsó sor gyengén olvasható betűinek létezésére a betűk gyenge nyomain kívül egy vízszintes szerkesztővonal utal. A szokott formula v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) volt itt is, bár a második két betűnek semmi jele azon kívül, hogy nélkülük aszimmetrikus lenne a sor. Az olvasható sorok fölött még két sort valószínűsíthetünk, az első sorban az istenség megjelölésével. Az oltárt Jupiternek állították, mert két oldalán az ő attribútumai láthatók. A jobb oldalon kedves madara a sas, a bal oldalon pedig fegyvere, a villámköteg. A szöveg fordítása: A Legjobb és Leghatalmasabb Jupiternek ... T. Auras ... Salla municipium decemvirje beváltotta fogadalmát szívesen és méltán. Az oltár másodlagos helyzetben került elő az ásatási szelvény falából a lelőhelynek egy olyan részén, ahol a rétegek а П. század második felétől a IV. század közepéig tartanak. Párhuzamai vannak Pannónia déli részéről, a Kulpa völgyéből és Sisciából. Igen fontos párhuzam lehetne egy Zalaváron előkerült kő is, de csak régi rajzos dokumentációja van. A miénkhez hasonló villámköteggel díszített Jupiter-oltár felső részének töredéke van rajta. Lelőhelyével jól mutatja az útvonalat, amelyen az ilyen típusú oltárok területünkre kerülhettek. Feliratunk minden hiányossága ellenére alapvetően fontos adat, mert a lelőhelyen előkerült bizonyítéka annak, hogy Salla municipiumi rangú település volt. Az oltár fölötti fényképen még egyértelműbb feliratos bizonyíték van a városi rangra, sőt a rang elnyerésének idejére is. Aquae Iasae-ból, a mai Varazdinske Minerva szobor talapzata - Aquae Iasae (Varazdinske Toplice) 28