Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin–Megyeri Anna: Zalaegerszeg

ZALAEGERSZEG A város lakóinak többsége a Göcseji Falumúzeumban bemutatott használati eszközök, berendezési tárgyak között élte mindennapjait. A füstöskonyhás házakat fából emelték, zsúpszalmával fedték, szorosan egymás mellé építették, ezért gyakran pusztítottak tűzvészek. 1756-ban, 1790-ben, 1805-ben, 1822-ben is a „vörös kakas" áldozata lett a település nagy része. A hozott rendszabások ellenére Egerszeg 1826-ban, két egymást követő tűzesetben ismét leégett. így számolt be erről 1826. július 19-én Deák Ferenc Vörösmarty Mihálynak: ,,E' holnap' 18-án ZEgerszegen gyújtogatok által dél előtti 11 órakor nagy tüz támadott; 130 ház égett el, 's minthogy a Lakósok nagyobbára mezei gazdák, minden gazdaságbéli épületek ezenkívül oda lettek. A ' dühösködő föl szél lehetetlenné tette a' házakban lévő ingó vagyonok' megmentését, mert két óra alatt már az egész várost elbontotta tűzzel, a' lakósok pedig a' mezzőn voltak. -A' Vármegyének két házát, mellyeknek szomszédjaik porrá lettek, egyedül a' rabok vigyázása és szorgalmatossága mentette meg, ezen kivül a' le égett házak között lévő némelly cserép zsindelyes házak maradtak épségben, de a' Templom is, noha teteje cseréppel, tornyai bágyoggal valónak fedve, egészen el égett". Ekkor pusztult el az első ábrázoláson még látható egykor a mai Zrínyi gimnázium környékén álló Nepomuki Szent János kápolna is. A felújítás után kapta a nagytemplom az eredetinél egyszerűbb, kúp alakú tornyát. A tűzvésztől való félelem miatt nagy tisztelet övezte a városban Szent Flóriánt, a tűzoltók védőszentjét. Alakját nemcsak szép szoborral tisztelték meg, de ő szerepelt a fazekasok céhzászlaján, s Mária Magdolna mellett a város zászlaját is az ő képe díszítette. A zalaegerszegi vármegyeházán politizáló szabadelvű nemesség már a 18. század végén, de különösen a reformkorban, - mozgalmai, reformkezdeményezései révén - országos hímevet szerzett a városnak. Itt tagadta meg és nyilvánította törvénytelennek 1797-ben a közgyűlés a nemesi felkelés összehívását. Ide címezte a már említett Spissich János és Somssich Lázár - az 1790-9l-es országgyűlés két zalai követe - az első magyar nyelvű követjelentést, itt született 1807-ben az anyanyelvű közigazgatást elősegítő Tiszti szótár, s itt kezdeményezte Kisfaludy Sándor a balatonfüredi színház megépítését. Az 1820-as években e helyen kezdte politika pályafutását Csány László és Deák Ferenc. Tevékenységük nyomán a zalai nemesség aktívan bekapcsolódott a polgári átalakulásért és a nemzeti megújulásért folytatott harcba. Deák Ferenc több alkalommal is a vármegye követe volt a pozsonyi diétán, ahol a liberális ellenzék egyik programadó vezéralakjává vált. Mindketten részt vállaltak a védegyleti mozgalom Fiatal pár reformkori viseletben (részlet a kiállításból) zalai szervezésében. Munkájuk eredményéről így számolt be az Életképek tudósítója 1845-ben: „ Tánczvigalom volt s Zala hölgyei mégis szégyenlettek volna másban, mint Zalában készült szerény kartonruhában megjelenni. ...Zala székvárosának tánczteremét a külföld fényczikkei többé nem homályosítandják, s Zala dicső hölgyeinek honszerető kebleiket idegen divatkelmék utáni vágy nem fertőzteti meg. S e nemes részvét a hazai műipar iránt nemcsak tánczvigalmainkban mutatkozik, hanem annyira terjedett már, miszerint hölgyeink tisztelgéseknél s nagyobb társalgási körökben a legszebb, legillendőbb ruhának a szerény honi szövetet tekintik". A kiállításon a vármegyeháza kapujának fotónagyítása előtt álló ifjú hölgy és kísérője rekonstruált reformkori ruhájukban talán valamelyik bálba indulnak... Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Deák és Csány miniszterként szolgáltak, zalai híveik többsége pedig fegyverrel, katonaként segítette a „haza és haladás" ügyét. Nem véletlen, hogy a két első világi köztéri szobrot nekik állították Zalaegerszegen. Vay Miklós Deák szobra 1879-ben készült el, Csány László emlékművét Istók János alkotta, s 1931-ben avatták fel. Az 1826-os tűzvész után a város megbízásából Póka Antal vármegyei földmérő felmérte a károkat, s a tudatos várostervezés első jeleként térképen jelölte ki a nyitandó új utcák nyomvonalát. A központban és a fő utak mentén megtiltották a fából és szalmából történő, ké-