Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Vándor László: Zalavár a királyi vármegye központja

Vándor László ZALAVÁR A KIRÁLYI VÁRMEGYE KÖZPONTJA 862: A kalandozó magyarok első említése a Kárpátmedencében. 895: Árpád fejedelem a magyar fősereggel átkel a Vereckei-hágón. 895-900: A honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével birtokukba veszik a Kárpát-medence keleti felét. 900 nyara: Az Itáliából visszatérő és az Alföldről előretörő magyarok elfoglalják Pannóniát. Megütköznek a Pannóniát megszállni akaró morvákkal és elfoglalják a morvák Nyitra-vidéki területeit. Követeket küldenek IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király udvarába, hogy békekötéssel biztosítsák maguknak Pannóniát, de elutasítják őket. 907. jún. 4-5.: IV. (Gyermek) Lajos Pannónia viszszafoglalására indult serege В raslaue spurchnál a magyaroktól megsemmisítő vereséget szenved. Augusztusban a magyar sereg az Enns-ig vonul, amely 955-ig magyar határfolyó. 948: Tormás és Bulcsú vezérek követségbe mennek Bizáncba, ahol megkeresztelkednek. 955. aug. 10.: A Bulcsú, Léi és Sur vezette magyar sereg Augsburg közelében, a Lech-mezei csatában vereséget szenved I. Ottó német király hadától. A király a menekülő magyar vezéreket elfogja és kivégezteti. 955 körül: Fájsz fej edelem meghal, utóda Taksony 997: Géza fejedelem halála után az Arpád-ház legidősebb tagja, Koppány magának követeli a fejedelmi hatalmat, de Géza fia, István hadai német lovagok segítségével Veszprém mellett legyőzik. 1009: István király parancsára kijelölik a veszprémi püspökség határait, ebben az oklevélben szerepel Kolon vár és megyéje. 1019: Szent Adorján tiszteletére felszentelik a zalavári bencés monostor templomát. 1055: Tihanyban I. András király bencés monostort alapít Szent Ányos tiszteletére. 1091 előtt (más nézet szerint 1094-ben): I. (Szent) László megalapítja a Zágrábi Püspökséget. 1091: I. (Szent) László seregével nővérének, Ilona királynénak, Zvonimir horvát király özvegyének hívására hadjáratot vezet a tengermelléki Horvátországba. 1102:

1. (Könyves) Kálmánt a tengerparti Belgrád (Tengerfehérvár) városában horvát királlyá koronázzák. 1105: Kálmán király elfoglalja Horvátország déli részét. 1117: Bánd fiai, Atyusz és Miksa apjuk akaratából monostort építenek Almádon. 1134: Felicián esztergomi érsek oklevele, melyben leírja, hogy Szent László az általa alapított zágrábi püspökségnek Somogy és Zala megyéből rendelt papokat. 1138: Először említik név szerint a Márton nevű zalai ispánt. 1163: III. István hadaival Székesfehérvár mellett legyőzi IV. István seregét és visszaszerzi magának a magyar trónt. Hadainak egyik vezetője Haholt német lovag. 1222: Zalavár első írásos említése Róbert veszprémi püspök levelében. 1232 előtt: A Hahót-Buzád nemzetség különböző ágai megalapítják (újraalapítják) a hahóti bencés monostort. 1232: A zalai serviensek királyi felhatalmazás alapján Kehidán ítéletet mondanak Atyusz bán és Bertalan veszprémi püspök birtokperében. (A nemesi megye kialakulásának kezdete.) Az Urál-vidéki őshazájából elindult magyarság a 9. században jelent meg a Fekete-tenger partvidékén, hogy aztán átkelve a Kárpátokon új hazát foglaljon a Duna mentén. A magyarok megjelenése új hatalmi viszonyokat teremtett Bizánc és Róma határán. Zalavár az írásos és a régészeti adatok alapján A magyar honfoglalás 895-ben csak a Kárpát-medence keleti felét érintette. Őseink néhány év múlva, 900 körül vették birtokukba a mai Dunántúl területét. Erről az időszakról írásos források hiányában főleg a régészeti kutatások adataira vagyunk utalva. Az utóbbi évtizedekben Zalavár környékén, a Kis-Balaton térségében folytatott intenzív kutatásoknak köszönhetően nagy számban ismertünk meg településeket és temetőket ebből az időszakból. Az itt feltárt lelőhelyek azt bizonyítják, hogy az új hatalom és népesség megjelenése a Balaton és a Dráva közti térségben az itt élők többsége számára nem jelentett mást, mint uralomváltást. A megismert településeken nincsenek komoly pusztításra 101