Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)

Tanulóévek

ahogy szerettem volna, a szobrot és az agyagot éjszakára bevittem az ágyam mellé, a zseblámpám fényénél mintáztam. Éjszaka többször rajtakaptak, látván, hogy fény világlik ki az ajtó résein. A baj csak az volt, hogy a matematikával sohase törődtem ennyit. Szívesen figyeltem az utcák érdekes embereit is. A szomszédunk­ban lévő TÜZÉP telepen a fuvarosok legjellegzetesebb alakja Szűcs úr volt, aki valamikor cirkuszban dolgozott. A testes, nagydarab em­ber be-betért Lajos bátyámékhoz fröccsre, de a fát, a szenet is ő hozta rendszeresen hozzájuk. Sildes sapkája elmaradhatatlanul fedte izzadt, szenes fejét. Ostora mindig a kezében. Kerámia figuráját később meg­mintáztam. Az utcánkban volt a jéggyár. Oda ügetett jégért naponta Rusznyi József bábos kocsi elé fogott fehér lova. A bakon a mézeskalácsos, testes, nagy hasú, szép arcú ember. Kipödrött, nagy bajusza fehér volt, akár a lova. A piacon mindig a sátra előtt ült, nézegette a jövő­menő embereket, a polcokon szebbnél szebb mézeskalácsai, lovai, bábjai és a finom mézespuszedlik sorakoztak. Megmintáztam az ő kis kerámia szobrát is, később odaadtam a családnak. Az Arany Bárány szállóval szemben a cigány fuvarosok piaccá volt. Becsületes munkás cigányok, közülük a leginkább Kolompár fu­varosra emlékszem. Sokszor már messziről kiabálta: „Némethkém, nincs egy kis fuvar?" Ebedli Lajos szintén érdekes figurája volt a főutcának. Esti sétáin a járókelőkből, különösképpen az ismerősökből hadsereget verbuvált. Tábornoknak képzelte magát, és nagy tiszteletben kellett tartani rang­ját. A posta előtti hírlapárus alacsony, mozgékony kis ember volt. „Mi történt"-nek hívtuk, mert ezt kiabálva árulta újságjait. Egy alkalom­mal azt mondtuk a tábornok úrnak, hogy a kis újságos ember azt kia­bálta: baka vagy Lajos, nem tábornok. Lett aztán ebből nagy perpat­var. 1948-ban már nagyon lehetett érezni a kommunizmus előszelét. A Mária kongresszus szeptemberben Zalaegerszegen került megrende­zésre. Mindszenty hercegprímás is eljött a városba, ahol plébánosként évtizedeket töltött. Diákkoromban egy alkalommal nála kellett gyón­nom, keményen leteremtett. Szigoráról sok történetet meséltek. Ha valakit meglátott ünnepnapon dolgozni, nagyon megszidta. A misén, ha egy férfi a női oldalon állt, leszólt a szószékről. Habsburg párti volt, december 6-án, Miklós napján misét sem mondott, Horthy Mik­20. Szűcs úr, a cirkuszos, 1968 körül (színes mázas kerámia, 37 cm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom