Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Leopold Toifl: Bajcsavár története stájer levéltári források alapján

BAJCSAVÁR TÖRTÉNETE 33 Trauttmansdorff), amelyben tehát stájerek mellett magyarok és alsó-ausztriaiak is képviseltetve voltak, megvizsgálta annak lehetőségét, hogy ténylegesen Murakeresztúrt építsék-e ki föerőddé. Végül azonban az ötletet a túl magas költségek miatt elvetették. 1588 szeptemberében azután Murakeresztúron végleg leállították az addig is alkalomszerű jelleggel végzett komolyabb építési munkálatokat. Murakeresztúr nagyobb erőddé alakítása helyett tehát továbbra is Baj csavar többé-kevésbé értelmetlen helyreállítása vitte el a pénzeket. A várról Malakóczy Miklós főkapitány 1587. május 21-én a következőket írta Veit von Hallegg vend főkapitánynak (2. ábra): „Mivel a vár mindenütt javításra szorul, és mivel az őrség is csekély, kérem Ont, mielőbb küldjön gyalogosokat, hogy egy ellenséges támadás esetén jobban oltalmazhassuk és védelmezhessük a várat." Hasonlóan vélekedett a bajcsavári körzet főkapitánya, Zrínyi György is, amikor november elején a vár helyreállítását követelte. Ezúttal gyorsan reagáltak a stájer rendek, és november 11-én 400 forintot szavaztak meg Baj csavar számára. Hogy mennyire jogos volt az aggodalom a várőrség eltartását illetően, bizonyítja az is, hogy 1587. május 22-én martalócok portyáztak Bajcsa és Fityeháza között, 1588. június 28-án pedig a Fityeháza elleni török támadást csak a bajcsavári huszárok és haramiák segítségével tudták nagy nehezen visszaverni. 1588 második 2. Veit von Hallegg vend főkapitány felében a törökök általában véve is nagyobb nyomást gyakoroltak a bajcsa(1568-1589) portréja v

^

Tl v

égekre, július 18-án például rajtaütöttek a bevágásokat végző haramiákon, október 4-én pedig azokat a favágókat támadták meg, akik a Baj csavar környéki erdőkben palánknak való fatörzseket akartak kivágni. Hosszabb fegyvernyugvás után 1593. április 16-ra virradó éjjel a törökök újra megtámadták Fityeházát, mely rajtaütésben az őrhelyen szolgálók közül ketten vesztették életüket. Az efféle veszélyekről szóló beszámolóktól függetlenül folytatódtak, illetve nem hagytak alább a panaszok Baj csavar rossz állapota miatt. Persze gyakran nekifogtak a helyreállításnak, 1586 szeptemberében például a német őrség is az építkezéseken dolgozott, a délszláv gyalogok és a huszárok viszont kivonták magukat a munkából. Az akut pénzhiány miatt a vár teljes felújítása természetesen szóba sem kerülhetett, így a javítások csak töredékesen folytak és mindig a legszükségesebb részeket érintették; például újjáépítették az 1587. március 1-én leégett katonaszállásokat. Csak 1588 szeptemberében szánták el magukat a rendek, hogy Baj csavarra küldjék Franz Marbl építőmestert, aki pontosan felmérvén a vár állapotát, Veit von Hallegg főkapitány szeptember 12-én kelt észrevételét osztotta: „isten bocsásson meg azoknak az építőmestereknek, akik az építkezési