Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Leopold Toifl: Bajcsavár története stájer levéltári források alapján

Baj csavar története stájer levéltári források alapján Leopold Toifl K

ároly, Belső-Ausztria főhercege, a Grazban újonnan alapított Belsőausztriai Haditanács segítségével 1578-ban - az előző esztendőben tartott nagy bécsi haditanácskozás határozata alapján - átvette a bécsi Udvari Haditanácstól a horvát és a szlavón végvidék feletti főparancsnokságot, majd tárgyalásokat kezdett a stájer rendekkel azok anyagi-katonai támogatásáról. Ezzel egy időben a stájer tartomány segítségével, de Andreas Kielman kanizsai főkapitánnyal (1577-1580) együttműködve, megkezdték a Kanizsa körüli határvidék erdőinek, útjainak és átkelőinek bevágását (Verhackung), hogy e területen (is) megakadályozzák a törökök további behatolását. Mindemellett a kanizsai és a szlavón főkapitányság határterületén hozzáláttak három kisebb erődítmény, Baj csavar (Weitschawar), Murakeresztúr és Fityeháza felépítésének, mely helyekre azután hamarosan gyalogos és lovas őrséget helyeztek. Az újonnan megszervezett kis várláncolat központja Baj csavar lett, róla kapta a bajcsavári kapitányság-kapitányi körzet elnevezést. Az alábbi tanulmány az új határvédelmi zóna fővárának történetét a grazi Stájer Tartományi Levéltár fSteiermoEricisch.es Landesarchiv) Militaria nevű fondjában őrzött források alapján mintegy stájer szemszögből mutatja be.