Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Gál Erika: Madárleletek a bajcsai várból

Madárleletek a bajcsai várból Gál Erika B

ajcsavár - eddig átnézett - régészeti állatleletei között 172 madárcsont található. A madárcsontváz legtöbb eleme jelen van, hiányoznak a lapockacsontok és az apró ujjpercek, illetve karmok. Az utóbbiak azonban elsősorban időigényes iszapolással lelhetők meg. Valamennyi csont jó megtartású és azonosítható volt. A leletek zöme tyúk- (Gallus gallus domesticus, 92 db; 53,5%) és lúdcsont (Anser anser domesticus, 61 db; 35,5%). Nyolc lelet feltehetőleg tőkésrécéhez (Anas platyrhynchos), egy-egy csont pedig а rózsás pelikánhoz (Pelecanus onocrotalus), a vörösgémhez (Ardea purpurea), а héjához (Accipiter gentilis), a karvalyhoz (Accipiter nisus), a pusztai sashoz (Aquila rapax), a szárcsához (Fulica atra), az örvös galambhoz (Columba palumhus) és valószínűleg a vetési varjúhoz (Corvus cf. frugilegus) tartozik. A házityúk és a háziliba, amint azt a leletek nagy száma is mutatja, a szárnyasok között jelentős szerepet tölthetett be a vár lakóinak élelmezésében. Több csonton megfigyelhető húsolás/vágás és perzselés nyoma is. A hús elfogyasztása után a csontokat a jelek szerint egyéb háziállat (pl. kutya, sertés) is megrághatta.