Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

tek elő, melyeken jól kivehetők a többrétegű festés nyomai.

28 A gótikus depó közvetlen közelében két nagyon sekély téglaalapozást találtunk. A kolostor szárnyának falát, illetve alapozását a keleti oldalon sajnos csak az alapárokban megmaradt habarcs alapján követhetjük, mivel az építőanyagot kitermelték.

29 A szelvényt keleti irányban szélesítettük ki: a keleti támpillérig futó, gótikus faragványokat tartalmazó, keleti irányban fokozatosan mélyülő alapfal vonalát csak két méter hosszan követhetjük, a múzeum tulajdonában lévő földterület telekhatáráig.

30 Az északi oldalon itt húzódik a kelet-nyugati irányú, a kápolnától 4,5 m-re található, faragott kőből épített, egy méter széles alapfal, amelyet szintén a telekhatárig követtük. E két alapfal közötti részen két, kelet-nyugati tájolású, csontvázas sírt tártunk fel. Az egyik sír melléklete egy egyszerű vas övcsat volt. A kutatóárok szélén egy másik sírsor széle figyelhető meg. Ezen a területen a legalsó rétegben, majdnem a szűz talajban őskori leletek kerültek elő: edénytöredékek, valamint egy jó állapotban megmaradt kovakés.

3

' Régészeti szonda a meglévő szentély északi oldalán, 1992. SENKOVEC, 1993. A korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is az illetékes állami hivatalokkal együtt határoztuk meg a régészeti kutatások prioritásait.

32 A kutatásokat június és július során kell elvégezni, a szentélytől nyugatra eső részen.

33