Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)
A régészeti feltárás során a korábbi ásatási módszert alkalmaztuk: a kutatást a talaj rétegenkénti bontása által végezzük. A szonda mélysége elsősorban az ásatás pénzügyi finanszírozásának mértékétől függött. 34 A kutatóárkot a déli támpillér mellett nyitottuk meg, ahol egykori templomhajó alapjai, és a hatszög alaprajzú mauzóleum északi leágazása a templomhajóba vezető bejárati ajtóval csatlakozik. 35 A szondázó árok északi irányba való kiterjesztésével azonban egyelőre nem találtuk meg a szentély épületalapját, csak bizonyos sekély oszlopok bolygatott maradványait, amelyek az 1924. évi kutatások során pusztultak el. Emilij Laszowski ásatási naplója szerint a szentély közelében lévő oszlopba beépítve találta meg Zrínyi Miklós veronai vörös márvány sírkövének nagyobb részét. 36 A szentélytől néhány méterre nyugatra megmaradt a terrazzo padló a templomhajóban." A templomhajó revitalizációja szempontjából ez különösen nagyjelentőségű lelet, mert ez alapján határozható meg a padló pontos magassági szintje. 38 A templomhajó déli alapját nyugati irányban követtük, és feltártuk a gótikus mellékoltár padlózatának darabját. A padlózat lapjait, a téglákat harántirányban, halszálka alakzatban rakták le, az oltár két kerítőfala pedig hevenyészett módon csatlakozik a főhajó falához. 39 A gótikus burkolattól északra téglából rakott két méter hosszúságú téglafal alapot tártunk fel, amelyen - feltételezésünk szerint - a mellékoltárt elválasztó oszlopok álltak. A déli, egy méter széles, faragott kőből, habarccsal rakott alapfalat 12,5 m hosszan követtük nyugati irányban, ahol a templomhajó zárófala helyezkedik el. Ez a fal észak felé, derékszögben fordul, majd 4,5 m után megszakad. A nyugati bejárat alapjának és a templomhajó északi falának csak a nyomai maradtak meg az alapfal habarcsrétegében. A déli oldalon, az alapfalhoz három támpillér támaszkodik. Közvetlenül a fal melletti első támpillér félkör alakú, míg a két másik támpillér 1x1,5 m-es és négyszög alakú. A templomhajó alapfalának építési technikájához hasonlóan a támpillérek faragott kőből készültek, jóllehet a templomhajónál későbbiek. A támpillérek Bedekovic 1752-ből való „Natalie solium" című, a pálos kolostort ábrázoló rajzán is láthatók. Emilij Laszowski a támpilléreket nem ábrázolta az 1924-es kutatásokat bemutató rajzos dokumentációban. 40 Az egykori tűzvész után az épület barokkizálása és bővítése jól követhető az alapzatnál. Az épület bővítése során a templomhajó bővítése mindössze 4 méternyi, jóllehet a déli fal folytatása hiányzik. 41 A templomhajó déli végét a negyedik támpillér határozza meg - ahogy ez Bedekovic rajzán is látható -, amelynek mérete ugyanaz, mint a másik három támpilléré. Erre a falszakaszra is az alapozásban megfigyelhető habarcsnyomok alapján következtethetünk, nyomvonalán egy nagy malomkövet találtunk. 42 Egy méternyi szakasz után található a nyugati fal és a templomba nyíló ajtó. A kutatóárok metszetfalán jól követhetők az egyes korszakok rétegei, a járószinttől a talajrétegig. Nagyjából egy méter mélységben 5-10 cm szélességű égésnyomok figyelhetők meg, amelyek az 1695. évi nagy tűzvész nyomai. 43 A templomhajó egész területén e mélységben szórványosan csont maradványokat tártunk fel, és egy sírt. 44 A sírban egy viszonylag jól megőrződött női csontváz volt, alsó végtagok nélkül. A
