Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

I. Legrégibb írott emlékeink

I. Legrégibb írott emlékeink Salomvár község a Zala folyó jobb partján fekszik a 150-200 m tengerszint feletti magasságba emelkedő észak-déli irányú dombok tövében, Zalaegerszegtől nyugatra. A sok gyümölcsöt, szőlőt termő dombok is lakott települések voltak: Cigányhegy, Zsupphegy, Szarkahegy, Harkályhegy, Dózsa-hegy, de a beköltözés a faluba és az elvándorlás a városba a második világháború után elkezdődött, a 70-es években felgyorsult. Ma már az ott maradt lakóházak is hétvégi házként szolgálnak, csupán Harkályhegyen és Dózsa-hegyen lakik még néhány család. A községhez tartozik a 2 volt uradalmi major, Kurta és Erdeifalu. 1944-ig idetartozott Pusztaapáti is: a falu egy távol eső utcájának mondták. 1544-ben ott 4 ház volt 27 lakossal.

1 A községi tanácsok megalakulásáig a falu mindegyik bevezető útján a következő feliratú tábla tájékoztatta a járókelőket: ZALA VÁRMEGYE Zalaegerszegi járás SALOMVÁR Kisközség S alomvári körjegyzőség Az Árpád-házi királyok alatt bizonyosan királyi birtok volt ez a terület. így jutott a II. András király gyermekeit nevelő Salamon mester birtokába. Ugyanis 1213-ban a német uralom ellen fellázadó főurak a pilisi erdőben meggyilkolták Gertrúd királynét és német vendégei egy részét. A királyi gyermekeket - elsősorban a trónörökösnek számító Béla herceget, a későbbi IV. Béla királyt is - halálra keresték. Miska vasvári ispán és fia Salamon mester elrejtették a gyermeket. Ezért a cselekedetükért a Halicsból hazatérő II. András király Miska ispánnak Edelics nevű birtokot - a mai Pusztaedericset - ajándékozta, fiának, Salamon mesternek pedig, akit az 1213-as királyi ajándéklevél „nekünk annyira kedves Salamon"-nak nevez, bizonyosan Harkály falut, amely a mai Salomvár határában volt. Ezért vették fel a Harkályi előnevet.

3 Salamon udvarispáni, majd tárnokmesteri címet viselt II. András udvarában. Később kivált a kormányból, mert annak pazarló szellemével nem értett egyet.

4 Ekkor visszavonult a királyi adományképpen kapott Harkály nevű birtokára Zala megyébe. Családja később is ősi címként Harkályinak nevezi magát. Vagy ő, vagy hasonló nevű fia építtetett a Zala folyó mellett várkastélyt, amelyről Salamonvárát és a később sokat szereplő Salamonvári családi elnevezték.

5 A vár körül telepedett le a jobbágyok családja, ebből fejlődött ki a falu. 7