Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

I. Legrégibb írott emlékeink

Ezt igazolja a zalavári konvent előtt készült okirat is, amely szerint Szentmiklósi János eladja Harkályi Salamonnak és fivérének, Demeternek a Kozma-Damján templomtól a Holttuig (a mai Hottóig) terjedő nagy területet 20 széles bécsi márkáért. 6 A család és a várkastélya körül kialakult új falu jelentős szerepre jut a Zala völgyében: 1323-ban Károly Róbert királytól vásárjogot kapnak, 7 és hídvámszedési jogot is, ami gazdaságtörténetileg érdekes szabadalma a Salamon vári családnak. 8 1328-ban már út vezet a család harkályi birtokától Csatár falun keresztül Körmendre. 9 A Hóman-Szekfü: Magyar Történet с könyv a középkori nagybirtokosok között sorolja fel a családot 18 falura kiterjedő birtokával. 10 A Salamonvári család az akkori főúri szokások szerint állandó harcban állt a szomszédos családokkal földbirtok vagy vásárjog miatt. 11 Vörös Salamon 1326-ban megtámadja és felgyújtja a Resznekiek kastélyait, templomait, a birtokjogaikat bizonyító okiratokat elrabolják. A feltáráskor a zalaszentgyörgyi templomon az égés nyomait ki lehetett mutatni. Később a megye birtokos urai közvetítésével kibékültek, kártérítést fizettek, de a béke sosem volt zavartalan. A templomban folytatott ásatások szerint a Salamon család 1230 körül kis román szentélyt épített itt. Akkor nyilván már készen volt a Zala partján épült víziváruk. A templomot 1270 körül megnagyobbították, és csúcsíves stílusban építették át. Ennek jegyeit 1970-ben a Műemléki Felügyelőség irányításával kibontották a falból és helyreállították. Az alul lévő téglapadlózatot felszínre hozták és eredeti formában - alatta szigetelve - lerakták. 1366-ban már plébániatemplomuk van. 1367-ben a vasvári káptalan előtt megjelent Vörös Salamon fia, Harkályi Vörös János, valamint Fülöp, János magiszternek a fia és 4 hold földet, valamint egy malomjogot adnak alapítványként a templomnak. 12 Salamonvára népes helység lehetett, mert 1445-ben oppidumnak, mezővárosnak mondják. 13 Ugyanezt a megjelölést találjuk az 1460-ban kelt oklevélben is. 14 A 14. század végére a Salamonvári családnak csak leányai vannak. Közülük kettőt, Beátkát és Ágotát, akik Rumi Doroszló illetve Bánffy Zsigmond felesége, Zsigmond király fiúsítja, azaz fiúként felesen örökölnek. 15 A leányági örökösök révén a vagyon egy része később a Sárkány család birtokába került, majd a Sibrik és a Bagody család is előkerül a salamonvári birtokosok között. 16 1513-ban a Sárkány családon kívül Sibrik Lászlónak 1, Thaba Balázs özvegyének 2, Térjék Elek özvegyének 1, és az idevalósi plébánosnak 3 jegyzett portája volt. 17 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom