Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

A szemenyei ferences kolostor

tatárok a kővárakkal nem bírtak, kivonulásuk után számos erős vár épült védelmi célra. A tatárjárás után a társadalom széles rétegeinek vallásos buzgalma tovább nőtt. A nép tömegei Istennél kerestek vigasztalást a rájuk szakadt nagy csapás és nyomorúság idején. A templomok megteltek könyörgőkkel és vigasztalást keresőkkel. A szerzetesrendek próbálták ezt a vigaszt megadni.

17 Falunk történetében a ferences rendiek megjelenése okozott változást. A ferencesek rendjét Assisi Szent Ferenc alapította. A világban jártak-keltek, elsősorban a szegényekkel keresték a kapcsolatot, hirdették az evangéliumot. Ők az igazi kolduló barátok. Részt vettek a lelkipásztori munkában is, ez megkövetelte a rendtagok magasabb képzését. Bekapcsolódtak a középkori tudományos életbe is.

18 Akármelyik korához nyúlunk is a magyar történelemnek, mindenütt találkozunk a rend testvéreivel. Az Ómagyar Mária-siralomtól, amely ferences barát verse, Kapisztrán Jánosig, Tomori Pálig.

19 A rend terjedése nálunk gyors ütemben haladt. Kezdetben a királyok és a főurak hívták és védték őket. Később a püspökök is felismerték jó szolgálataikat. A Rád nembeli Benedek veszprémi püspök a legjelentősebb pártfogók közé tartozott. Egyházmegyéje zalai részében Szemenyén épült az első ferences kolostor.

20 A szemenyei ferences kolostor Az alapítással kapcsolatban néhány levéltári dokumentum helytelenül 1351-et említi. Egy nemes úrhölgyre van utalás, aki férjének utolsó kívánsága szerint egy palotát kellett, hogy építsen Szemenyén. A Pázmány-féle zsinat függeléke ennek ellentmond, mert az eredetet 1248-ra helyezi. A Szombathelyi Ferences Rendház Levéltárában őrzik Kosa Jenő kéziratát. О a dokumentumokat átvizsgálva, a rendház számszerűen is sok adatára építve az 1248. évi alapításnak ad hitelt, mely szerint a Lendvai Bánffy család egyik jeles tagja, Miklós varasdi főispán építtetett itt egyházat a Boldogságos Szűz tiszteletére, a ferencesek számára pedig kolostort. Egy időben családi monostortemplomként működött. 1355-ben Miklós bán átépítteti, megnagyobbítja. Fennállása alatt a ferencesek jelentős kolostorai közé tartozik: 1351ben, 1469-ben, 1502-ben itt tartják az országos marianusok közgyűlését.

21 Az építőanyag elsősorban az adott területen rendelkezésre álló anyagoktól, másodsorban a társadalom technikai szintjétől függ. A kőben gazdag vidékeken már a legkorábbi időktől építettek falakat szilárd anyagokból, ha kötőanyagot nem is használtak.

22 A kolostorokat általában téglából építet18