Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

A szemenyei ferences kolostor

Zemenye Kuiiveiii: Egykor létező kolostor Zemenye, másrészt Szcmenye helységben, amely Zala megyében és a Zágrábi egyházmegyében van. A mi provinciánknak ezt a rendházát 1351 körül alapította egy bizonyos nemes Úrhölgy, aki férjének utolsó kívánsága szerint egy palotát kellett, hogy építsen. Ezt a profán jellegű épületet elkészítveaz Apostoli Rendszék felhatalmazásával úgy döntött, hogy Konventi rangra emeli, és a Szűz Mária tiszteletére épített templomnak adományozza. így mondja a mi Gonzaga nevű atyánk, és a Provincia Levéltárának több dokumentuma. A Pázmány-féle zsinat függeléke ennek ellentmond, mert a kolostor eredetét 1248-ra viszi vissza. A Bánffy családnak tulajdonította, a Konventualisok részére való adományozást. A szerző részére megnyugtató adat, hogy ebben az időben még nem ismert a „konventuális" fogalom, a Collektanla első részében többször ismételtem. Tárgyalva van. A mi házi adataink számszerűen meghaladják Pázmány Péter adatát, úgy vélem, ezeknek inkább hitelt kell adni. Ezt a rendházat a mi Provinciánkba az 1400-as évekbe már besorolták. Waddingunk ugyanis a pécsi Kusztódia rendházai közé sorolja, megtalálhatók a mi provinciánk Levéltárának Kartotékai között bizonyos írott emlékek, melyek egykor a kolostorhoz tartoztak, és pedig Alsólendvai Bánffy Ferenc eredeti okmányai, amelyekben bizonyos szántóföldeket és a Maláka folyót, amely a rendház falait érintette - lelke üdvéért - örök jogon a rendháznak adományozta. Fennállt ez a rendház 1533-ban. A Váradi Káptalan Fabulájában e rendházunk qardiánja lett Therdi Bonaventura, a hitszónok P. Terebezdy Péter, egyike azoknak, akiket ebben a műben az irók között dicsértem. Az ő saját kéziratát őrizzük. Úgy találtam, hogy ebben a rendházban három káptalant tartottak. 1351-ben, 1469-ben és 1502-ben. A rendházat 1552. év körül pusztították el a térségben, mint több más dolgaikat is. Manapság a romjai láthatók. A templom azonban megvan, a plébánia vette át. / Terebezdy Péter a Pécsi Kusztódia vezetője 1539-ben / 5. kép: Kosa Jenő kolostorról írott latin nyelvű kézirata és annak fordítása 19