Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

A török hódítás kora

több települést felölelő uradalmában kezdődött. Először 1367-ben Szemenyét, 1378-ban Lendvát, 1381-ben Kebelét és Lentit írják civitasnak, mezővárosnak.

30 Szemenye vására hétfői napon volt, de a 14. század eleji zavarokban feledésbe merült. Károly Róbert, 1325-ben Hahót fia, István fia, Miklósnak, zalai ispánnak visszaállítja e birtokán a vásárjogot. Terének Gyűlvész volt a 31 neve. Zsigmond kori iratok gyakran említik Szemenye és Csernec nevét különböző birtokviszályokkal kapcsolatban. A latin fordításban Kónya László plébános volt a segítségemre. 1389-ből olvasható, hogy a várost úgy osztották föl, hogy a Mura folyó gázlójának keleti oldalán telket kapjon Vida fia, János. Szemben a nyugati részen teljes telket kapjanak Tamasko fiai, Péter és Pál, Kelemen és Demeter. Ezen a lapon Szemenye lakói közül soknak a neve említve van. írva van, hogy „ugyanebben a Zemenyében a birtokot úgy osztották fel, hogy a déli részben az előbb említett János bán úrnak a lebontott épületeket helyre kell állítania." Szemenye a 14. században mezőváros, kolostora, vására van. Szomszédságában említik Csernec községet is. A falu Gyüre nemé volt, mely Lendva környékén lakott, s a személynevekből következtetve délszláv eredetű nemzetség volt. A Gyüre nem és Lendva urai közt ellenségeskedés támadt, ezért a király közvetítésével került át a birtok a Hahótok kezébe. Mint Lendvai Miklós bán anyjától örökölt jószágként találkozunk a falu nevével.

32 1405-ben János pannonhalmi apát 2500 forintért zálogba veszi a Zala megyei Cherneczet, Csernecet.

33 1466-ban vízimalomról, körülötte egy hold földről szólnak az iratok. A földet a molnármester használta. 1524-ben Csernecen, a Bánfi-uradalomban volt egy három kerékre járó malom, amelyhez szintén egy hold föld tartozott, és azt is a molnár bírta.

34 1557-ben Bánffy István itteni kastélyát jegyzik.

35 1561-ben a nagyságos Révai János gróf úr alsólendvai Bánffy István úr és Guti Országh Magdolna lányát, Annát vette feleségül, az ünnepséget a cserneci kastélyban tartották.

36 A török hódítás kora A török hódítás volt az, amely megakasztotta és teljesen visszavetette a falu szépen induló fejlődését. A 15. században Zsigmond uralkodása idején előtérbe került a török támadások veszélye. Míg az urak saját vagyonukat mentették, Hunyadi János többször hadba indult a szultán serege ellen. 1514 nyarán azonban a felháborodott tömeg Dózsa György vezetésével nemcsak a török ellen akart hadba szállni, hanem saját földesurai kizsákmá25