Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

A török hódítás kora

nyolásán is változtatni akart. A parasztháború megbukott, de a nemesek kihasználva a királyi hatalom gyengeségét még mindig nem az ország sorsával foglalkoztak. Pedig itt lett volna ideje, mert II. Szulejmán Bécs elfoglalására készült, Magyarország azonban a török terjeszkedés útjában állt. 1526-ban a mohácsi vész, majd 1541-ben Buda elestével elbukott a magyar államiság, az ország három részre szakadt. Ezekből az évekből is vannak adataink: 1524ben említik, hogy Zemenye mellet volt egy falu a révnél is. „Villa о in vado Rew dicte" később Rewfalv néven is szerepel.

37 1541-ben Cherneczlakos nevű település Zemenye oppidum tartozéka. Zemenye oppidum és a hozzájuk tartozó települések: Rewfalv, Cherneczlakos, Cherneczek, Nyrlak, Pokazeg, Lazthonya, Mereshe (Csánki: Merota, Marocz) Erdelehath, Zenthlevvrincz, Bunya (Csánki: Nunya) Zentmyhal, Azzeag...

38 1542-ből származik Szemenyével kapcsolatban Keglevich Anna végrendelete. 1549-ben Szemenye és Kiscsernelakosa Bánffy István és a szemenyei ferencesek birtokában volt.

39 Nemcsak az ország bukik el a 16. század első felében, hanem a katolikus egyház is megrendül, meggyorsul a reformáció terjedése. Idővel a nemesek egy része is áttér az új vallásra. Az egykori kegyurak az őseik által alapított kolostorokból elűzik a szerzeteseket. A birtokaikon álló jól megépített kőépületeknek a veszedelmes viszonyok között új funkciót adnak, várrá alakítják őket. A szemenyei ferences kolostort 1556-ban a protestáns hitre tért leszármazók, az alsólendvai Bánfiak alakítják várrá. 1569-ben G. Turcho lerajzolta az akkor már gótikus formákat mutató, szabálytalan hatszögletű, palánkkal körülvett várat.

40 Egy-egy vár nagyobb területeket védett. Az elhúzott ostrommal más várak is megmenekülhettek. Ha valamelyik idő előtt elesik, az a többi vár sorsát is veszélyezteti. A magyar végvári rendszer kisebb-nagyobb várai között a közös érdek teremtett szoros kapcsolatot. A védelmi vonal fenntartása háborúkban és békében egyaránt nagy erőfeszítést igényelt.

41 A végvári őrségben a huszárság mellett a gyalogosok szolgáltak. A 16. században új neme fejlődött ki a gyalogságnak, a hajdúk, akik eredetileg marhahajcsárok, hajtólegények voltak. Külön csapatok még a haramiák, kóbor szerbek, zsiványok, akiket a horvát várakban rendszeresen szolgálatra fogtak. A Balatontól a Dráváig terjedő védelmi szakasz váraiban mindenütt magyar katona szolgált: Zalavár, Kapornak, Peleske, Szemenye váraiban is.

42 (7. kép) 26