Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)
A szemenyei ferences kolostor
ték, míg a díszítő részletek kőből készültek. A szemenyei kolostor ettől eltér, az építésnél idomtéglát alkalmaztak. Ilyen idomtéglák máig kerülnek elő a kavicsbányából. Akad köztük hatszögletű, vörös, 7-8 kg-os, körcikk alakú, négylevelü lóherére hasonlító. A kolostor helyét a Maláka patak és rét környékére helyezhetjük. Ez a terület jól fel van tüntetve egy 1864-ben készült térképen. Szerencsére a szemenyei és a hozzá hasonló keszthelyi kolostor alaprajza jól kivehető az 1569 táján készült várrajzokról. 23 Rendkívül fontos lett volna tudni, milyen volt a 13. században épült szemenyei kolostor, ennek megismerésére azonban már nincs lehetőség. Az alaprajz, ami ránk maradt a szemenyei kolostorról, már az 1355 utáni átépített formát mutatja. Ebből megállapítható, hogy a kolostor az azonosságok mellett eltéréseket is mutat a többi kolostortól. Nyilvánvaló, hogy az átépítés ellenére az egész szerkezet tükrözi a korai alaprajzot is. Lényegi eltérés, hogy a kolostorépület az összes többivel ellentétben a templomtól délre helyezkedik el. Maga a templom északi oldalán és a szentélynél támpilléres. Három bejárata van, egy nyugati, egy északi és egy déli, a kolostor felé eső oldalon. A két oldalbejárat egymással szemben a hajóban van. Érdekes módon az alaprajz nem jelöl átjárást a szentély és a kolostor között, és nincs feltüntetve torony sem. A kerengőt keletről és délről zárja épületszárny, nyugatról csak egy folyosó esik. A keleti szárnyból két rész egy traktusszélességgel kilép kelet felé, amit másutt nem tapasztalunk. Nyilvánvaló, hogy ez az alaprajz nagyon sematikus. Bár ezt is Turconak tulajdonítják, egyértelmű, hogy az ún. Turco alaprajzot két kéz rajzolta. Az egyik csoport az, amelyikben több a szabadkézi rajz, árnyalások, satírozások vannak benne. A kisebbik, amelyikbe a Szemenyét ábrázoló alaprajz is tartozik vonalzóval készült, satírozás nélkül, és az előzőkkel ellentétben, az egyes helyiségekben magyarázó feliratok vannak elhelyezve. A rajzoló a templomnál nem jelöli a szentélybeugrást, holott ez nyilvánvalóan nem gótikus csarnoktemplom, amely Magyarországon rendkívül ritka. 24 Karácsonyi János történeti leírását a szemenyei kolostorról érdemes külön is leírni. 25 „Szála megyében a Mura folyó mellett fekszik Alsó- és Felsőszemenye község, hajdan a Lendvai Bánffy család birtoka. E család jeles tagja, Mihály varasdi főispán épített itt egyházat a Boldogságos Szűz tiszteletére, a fereczes rendűek számára pedig kolostort s az 1248.-i közgyűlésen nagyon kérte a szerzet igazgatóit, hogy állandóan lakjanak ott a ferenezrendü testvérek. Meg is mondta, hogy mennyi alamizsnát akar a testvéreknek évenként adni. Háromszor évenkint, nevezetesen Szent-Mihály, Karácsony és Nagypéntek ünnepén ad 120, tehát összesen 360 cseber bort, hetenkint két köböl búzát, ruházatra évenkint 4 márka ezüstöt. Fűszerekre és a beteg testvérek drágább ételeire ad évenkint 4 márkát, az egyházi ruhák 20
