A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

1848-49 zalai kronológiája Május 15. A debreceni országgyűlésen tartózkodó Csertán Sán­dort a Szemere-kormány újból kinevezte Zala megye kormány­biztosává. 98 Május 17. Kossuth Lajos elrendelte a Dunántúlon a népfelkelés megszervezését. Május 20. Stillfried csapatai éjjel elhagyták Nagykanizsát és a Muraközbe vonultak vissza. Május 21. Albanich Flórián kanizsai városbíró Csillagh alispánt tudósította, hogy a császári katonaság elhagyta a várost. Buda ostrománál a zalai 47. zászlóalj katonája, Püspöki Gráci­án elsőként tűzte ki a vár fokára a magyar zászlót. Május 25-26. Csertán Sándor kormánybiztos gőzhajón megérke­zett a keszthelyi kikötőbe, ahol Laky Demeter üdvözölte. Az összesereglett nép kifejezte örömét a Habsburg-ház bukása és a magyar sereg győzelmei felett. Csertán még aznap Kanizsára ment, ahol szintén beszédet tartott a városháza erkélyéről. Be­számolt a hadihelyzetről, és május 31-re népgyűlés tartását rendelte el. Újból meghirdette a toborzást, mert az országnak újabb 50 ezres sereget kellett kiállítania." Május 27. Koppány Ferenc főadószedő elkészítette a megyére eső újonclétszám falvakra történő lebontását. Az országos 50000-ből 1142 újonc kiállítása jutott Zalára. Május 28. Báró Gorizutti es. kir. őrnagy levelet küldött Kör­mendről Zalaegerszegre, hogy fizessék ki a Dondorf által kive­tett 500 ezüstforintot, különben a várost megszállja. A városi tanács rendkívüli ülésen kérte, kímélje meg a várost, ha Dondorf megelégedett az élelemmel, ne követelje rajtuk a pénzt, vagy adjon a fizetésre 8 nap haladékot. 100 Május 29. Csertán Sándor elnökletével Zalaegerszegen ülést tartott az ÁB. Itt mutatta be kormánybiztosi megbízólevelét és ismertette feladatát: hozza létre újból a bizottmányt, hirdesse ki a nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát és gondoskodjon a megyében lévő katonaság élelmezéséről. Felállították a rögtön­37

Next

/
Oldalképek
Tartalom