A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: ítélő hadi és polgári bíróságot is. Mivel Egerszeg ki volt téve az ellenség támadásainak, biztonsági okokból áttették az ÁB üléseket Keszthelyre.

101 Május 30. A megye egy része már felszabadult, de Zalalövőn és Lendván még ott volt az ellenség. Lendvát teljesen kirabolták az osztrákok. Május 31. A Keszthelyen ülésező ÁB a megyére kivetett 1142 újonc kiállításáról tárgyalt. A létszámot - az előző évi hátralékkal együtt - felemelték 2007 főre, sorozási helyül pedig Kapornakot és Keszthelyt jelölték ki.

102 Összeíratták a megyében lévő gabonát, megtiltották a kivitelt, mindent a hadsereg és a megyei nép ellátására tartalékoltak. A lemondott Tolnay Károly helyett Csány Lászlót javasolták országgyűlési képviselőnek Keszthelyen. Döntöttek egy vadászcsapat felállításáról is. Csertán Sándor elrendelte a határok őrzését. Az őrvonalra küldték a nemzetőröket, Kollátszegtől Letenyéig ül. Lendváig állították fel őket. Az adóhátralék behajtását is szorgalmazták. A megyei ÁB a lemondott követek helyére pótválasztást írt ki június 15-ére. De a hadiesemények miatt erre már nem került sor. Szemere Bertalan rendőri felügyelőket nevezett ki a megyébe. Zalában Kanizsára küldte a felügyelőket, akik közvetlenül tartották a kapcsolatot a miniszterelnökkel. 1849 június Június 2. Csertán megtiltotta - hútlenségi bűn terhe alatt Zalaegerszeg városra a császári hadsereg által kivetett hadisarc megfizetését.

103 Június 6. Két körmendi ember, Jasits császári őrnagy zsaroló levelét hozta Zalaegerszegre, de a város vezetősége - mivel Csertán rendelkezése szerint tilos az ellenségtől üzenetet átvenni, azt teljesíteni - letartóztatta a levélhozókat.

104 A tihanyi erődítési munkákat irányító Gyulai Gaál Miklós 1000 nemzetőrt és 50 lovas kért a Karakótól Lövőig kialakítandó védvonalra. Az ÁB a tapolcai és szántói járásból akarta kiállítani őket. 38