A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: Gerstnert áthelyezték Temesvárra, helyette Vernhart es. kir. tábornok lett a parancsnok. A megyét a császári seregek megszállva tartották, ellátásukról a lakosságnak kellett gondoskodni. 1849 október Október 2. Komáromban letette a fegyvert a zalai 56. zászlóalj. Október 10. Csány Lászlót - megyénk szülöttét - kivégezték Pesten az Újépületben. Október 17. Megérkezett a hír a megyébe Komárom várának feladásáról. A bécsi kerületi hadifőparancsnokság köröztette a megyében a várfeladás hírét, és a Kossuth-bankók betiltásáról szóló hirdetményt. Statáriumot hirdettek ki a megyében.

122 Október 24. Megjelent Haynau rendelete az új közigazgatási beosztásról. Az országot katonai kerületekre osztották. Ezen belül polgári kerületeket hoztak létre - ahová 3-4 megye tartozott élén kerületi főbiztos állt főispáni rangban. Zala a fehérvári kerület alá került, a kerületi főispán Dőry Gábor lett. A megyék élére pedig császári-királyi biztost neveztek ki, Zala élére Bogyay Lajos került mint megyefőnök. A Muraközt végleg elcsatolták a megyétől, Horvátország része lett. Október 30. Ernst törzshadbíró elküldte levelét Aradról a Zala megyei vezetésnek, amelyben Csertán Sándor tevékenységét kívánta kivizsgáltatni. Az 5 pontból álló kérdéssor megválaszolásához megkezdődött a megyén belül a vizsgálat. 1849 november November 3. Zalaegerszeg mezőváros igazolást adott Csertán Sándor kormánybiztosról: „se a megyében, se pedig a városban tisztújítást nem tartott, a városok működését fel nem függesztette, ... senkit el nem fogatott, és senki javait el nem foglaltatta".

123 44