A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

1848—49 zalai kronológiája November 10. Kanizsa város is hasonló tartalmú bizonyságleve­let írt a kormánybiztos tevékenységéről: „kormánybiztosi egész ideje alatt a legszelídebb bánásmóddal működött". 124 Keszthely városa is Csertán mellett foglalt állást. November 20. Bogyay Lajos megyefónök elküldte Dőry Gábor­nak a megyei tisztikar hódolati nyilatkozatát. A megyét 6 kerületre osztották: tapolcai, szántói, kapornaki, egerszegi, lövői és kanizsai kerületre. 125 November 24. Bogyay panaszkodott Dőrynek: „Zalában minden kifogás nélküli egyéneket a hivatalokra majd alig találhatok". Hivatalt csak az kaphatott, akiért Bogyay jótállt. 126 November 26. Csertán Sándor vizsgálati anyagát felterjesztette az alispán. Az aradics. kir. Haditörvényszék vizsgálati osztálya utasította Bogyayt, hogy a Csertán által kiadott rendeleteket, az 1848-49-es megyegyűlések anyagait és a bizottmányi ülések jegyzőkönyveit is küldje meg. 127 November 30. Noszlopy egyik gerillaakciója során betört a me­gyébe. Bogyay Lajos megyefőnök beszámolt erről Dőrynek, és a megyei tisztviselőket Noszlopy üldözésére utasította. 128 1849 december December 2. A megyében kiadták a Haynau által elrendelt sza­bályokat és felállították a rögtönítélő bíróságokat. December 3. A kapornaki járás tisztviselői lemondtak hivata­lukról. December 6. Bogyay Dőryhez felterjesztette Csertán Sándor kormánybiztos anyagát, melyet németül és magyarul is elkészí­tettek. Szentgrót és Sümeg bizonyságlevelét is mellékelte. A megyefőnök a vizsgálatot összegezve megállapította: Csertán Sándor „inkább csillapító, mint zendülést előidéző szellemben működött, a magyar kormány által kiadott rendeleteknek volt végrehajtója" ... 129 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom