A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

1848-49 zalai kronológiája A Keszthelyen ülésező megyei bizottmány tárgyalta Sebessy Kálmán premontrei tanár, nemzetőr ügyét. Azzal vádolták, hogy „kommunizmusra vezető beszédekkel izgatta a népet". A vádat azonban alaptalannak találták és felmentették. Csertán Sándor zár alá vette a veszprémi püspökség javait. Az orosz veszély hírére Csertán a lelkészeket kérte, buzdítsák a népet a harcra.

105 Június 8. A keszthelyi premontrei gimnázium a magyar seregnek adott tűzifa árát felajánlotta a Budánál megsebesült honvédek megsegítésére. Az ÁB örömmel vette a nemes gesztust.

106 Június 10. Csertán Sándor Keszthelyről küldte el jelentését a miniszternek: a Zala megyei közpénztárak üresek, töltényekről is kellene gondoskodni. Június 17. Kolerajárvány tört ki Sümegen. A szegények között dúló járvány betegeinek az orvosság árát a megyei hadpénztárból próbálták kifizetni.

107 Június 23. Csertán Sándor a keszthelyi Festetich uradalomhoz fordult kölcsönért. Mivel a kormány sem tudott segíteni az anyagi gondokon, a kormánybiztos a megyétől kérte, hogy gondoskodjon ágyúgolyók öntéséről.

108 Június 30. Csertán Sándor a Keszthelyen tartott ÁB ülésen jelentette be, hogy 1849. július 16-ra népgyűlést tűzött ki. Ezen a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetését, valamint a megyei bizottmány újraalakítását tervezte.

109 Kiújultak a parasztmozgalmak is: a kacorlakiak a palini uradalom hosszúszigeti magánbirtokára hajtották a marháikat. Az ÁB az uradalmi ügyvéd panaszát figyelembe véve a magántulajdon védelmét hangsúlyozta.

110 A garabonci és merenyei volt jobbágyok pedig elfoglalták az uraság földjeit.

111 1849 július Július 2. A Csertán Sándor elnökletével Keszthelyen ülésező ÁB ülésen felolvasták a kormány néphez intézett iratát, a 39