A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: „muszka" seregek betöréséről. Népfelkelésre szólították fel a lakosságot.

112 Július 8. Az osztrák csapatok betörtek a megyébe. Dondorf Andráshidán szabad rablást engedélyezett katonáinak. Július 12. Dondorf császári őrnagy serege elfoglalta Zalaegerszeget, és a Vizslaréten ütött tábort. A városi tanácshoz fordult 10 pontos követelésével: adjon a város 10 kezest, oszlassák fel a nemzetőrséget, a fegyvereket szolgáltassák be, a népfelkelést oszlassák fel, szabadítsák fel a megyében a közlekedést, semmisítsék meg a magyar bankjegyeket, a levett császári-királyi lobogót tűzzék ki a magyar mellé. Egyben követelte, hogy a város fizesse ki a még május 4-én kivetett 500 ezüstforint hadisarcot aznap délig. Délután 16 óráig pedig térítse meg a város a sóhivataltól elrabolt 38 ezer forintot. Ezen felül seregét lássák el élelemmel, itallal, lovaikat szénával, zabbal. A város a követelések egy részét teljesítette (hadisarc, élelmezés), de a sóházból elrabolt pénzről nem tudtak. Végül 400 Ft-ot mégis összegyűjtöttek a lakosságtól, mivel Dondorf kilátásba helyezte a város lövetését.

113 Július 14. Kossuth Lajos kiáltványban szólította fel az egész nemzetet a népfelkelésre. Július 15. Dondorf 500 ezüst vérdíjat tűzött ki az elmenekült Csertán Sándor kormánybiztos fejére és feloszlatta a megyei állandó bizottmányt. Az ellenség Kanizsát is elfoglalta, Knezevich ezredes itt összpontosította csapatait. A Keszthelyen rendkívüli ülést tartó Zala megyei állandó bizottmány felszólította a megye lakosságát a népfelkelésre. Kérte a lakosságot, hogy egy helyre gyűljenek össze, és legalább 6 napi élelemmel lássák el magukat. Betiltották a harangozást, csak ha az ellenség közeledik, akkor lehet harangzúgással jelt adni a felkelésre. Megszervezték, hogy a rablók ellen őrizzék a nép vagyonát.

114 A népfelkelők egy része Kanizsa és Letenye felé vonult. 40