„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)
Katalógus
32. Gróf Cziráky József portréja, 1780-as évek második fele vászon, olaj, 195 x 113 cm Felirat balra: „Com: Jos: Cziráky de Eadem et Dénesfalva Eques Aurát. S. С Rq3 Maj: Colonellus" Győr, Xantus János Múzeum, ltsz. 62.10.1. Származás: Vétel Cziráky Józseftől Cziráky barna prémmel szegett vörös nemesi viseletben, jobbját csípőre téve, balját prémes fövegén nyugtatva egészalakban látható, némileg kulisszaszerű, oszlopos-pilléres reprezentatív környezetben. A kissé darabosan formált képet kellemesebb összhatású párdarabjával együtt e kiállítás alkalmával soroltuk Dorffmaister oeuvre-jébe, egyelőre feltételesen. Az attribúcióhoz és a kompozíciós előképhez lásd a portrétanulmányban írottakat, míg Cziráky életrajzához, valamint a retrospektív ábrázolás előzményéhez ugyanott a függelék 25. tételét. Lásd 78. kép BE 33. Gróf Cziráky Józsefné Barkóczy Borbála portréja, 1780-as évek második fele vászon, olaj, 195 x 113 cm Felirat jobbra: „Com: Barb. Barkóczy de Szála. Com: Jos: Cziráky Consors" Győr, Xantus János Múzeum, ltsz. 62.9.1. Származás: Vétel Cziráky Józseftől A portré gazdagon szcenírozott, kastélykörnyezetet imitáló képtérben mutatja Czirákynét, előreomló sötétzöld függöny előtt, egy dézsába ültetett kis narancsfával - akkori értelemben a luxus egyik jelképével - kezében a fa egy leszakított gyümölcsével. A megjelenésmód nem áll összhangban mindazzal, amit a kegyes életű Barkóczy Borbáláról tudunk, s ez megerősíti a feltevést, miszerint a kép retrospektív alkotás, amely elsősorban az ősgaléria-portrék kívánalmainak felel meg. Az ábrázolt koránál későbbi készítési időre vall az inkább a 18. század második felére, semmint a fiatal Czirákyné idejére jellemző öltözet megfestésében észrevehető bizonytalanság is. Az első változatban rövidebbre vett szoknyát és csipkekötényt a festő - igazodva a mintegy fél évszázaddal korábbi divathoz - utóbb ugyanis kissé hosszabbra javította. A portréelőképre, valamint a kompozícióra vonatkozóan lásd még a portrétanulmányhoz kapcsolódó függelék 26. tételét. Lásd 79. kép BE 32. Das Bildnis des Grafen József Cziráky, zweite Hälfte der 1780er Jahre Leinwand, Öl, 195 x 113 cm Aufschrift links: „Com: Jos: Cziráky de Eadem et Dénesfalva Eques Aurat. S. С Rq 3 Maj: Colonellus" Győr, Xantus János Museum, Inv. Nr. 62.10.1. Herkunft: Kauf von József Cziráky Cziráky wird in einem roten Adelsgewand, eingesäumt mit braunem Pelz, seine rechte Hand auf die Hüfte legend, seine linke Hand auf seiner Kopfbedeckung haltend mit seiner vollen Figur, in einer repräsentativen Umgebung etwas kulissenartiger Säulen, dargestellt. Das etwas rauh geformte Bild wurde zusammen mit seinem Gegenstück, das im ganzen einen angenehmeren Eindruck macht, zum Anlaß dieser Ausstellung vorläufig bedingt, in das Lebenswerk von Dorffmaister aufgenommen. Zu der Attribution und zu den Kompositionsvorbildern siehe die Portraitstudie. Über den Lebenslauf von Cziráky und die Vorgeschichte der retrospektiven Schilderung siehe die These 25 des Anhangs. Siehe Abb. 78. BE 33. Bildnis der Gräfin Józsefné Cziráky, geborene Borbála Barkóczy, zweite Hälfte der 1780er Jahre Leinwand, Öl, 195 x 113 cm Aufschrift: „Com: Barb. Barkóczy de Szala. Com: Jos: Cziráky Consors" Győr, Xantus János Museum, Inv. Nr. 62.9.1. Herkunft: Kauf von József Cziráky Frau Cziráky wird in einer Umgebung, die reich inszeniert ein Schloß imitiert, vor einem grünen, nach vorn faltenden Vorhang, mit einem kleinen Orangenbaum in einem Bottich, damals ein Symbol des Luxus, in der Hand eine Frucht des Baumes haltend, dargestellt. All das weicht davon ab, was von der mildtätigen Borbála Barkóczy bekannt ist und das spricht dafür, daß das Bild retrospektiv gemalt ist und vor allem den Bedingungen einer Ahnengalerie entspricht. Auf eine spätere Zeit als der geschilderte Zeitraum weist die Unsicherheit in der Schilderung der Bekleidung der jungen Frau Cziráky hin, nämlich es war eher in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts üblich. In der ersten Version trug sie einen kürzeren Rock und eine Spitenschürze, mit dieser Bekleidung schilderte Dorffmaister die Mode vor fünfzig Jahre davor, aber später korrigierte er es in der Weise, daß der Rock etwas verlängert wurde. Über die Portraitvorbilder und über die Komposition siehe die These 26. des Anhangs zu der Portraitstudie. Siehe Abb. 79. BE 267