Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László (Zalaegerszeg9: The Seats of the Hahót-Buzád Family

Népek a Mura mentén VÁNDOR László A HAHÓT-BUZÁD NEMZETSÉG BIRTOKKÖZPONTJAI A középkori Zala megyében, a Zala és a Dráva között a Mura két partján, a 13. század végéig a Hahót-Buzád nemzetség rendelkezett a legnagyobb birtokokkal. A Hahót-Buzád nemzetség német eredetű, őse Haholt (Hahót) lovag 1163-ban került az országba. Kiemelkedő érdemeket szerzett III. István újbóli trónra juttatásában a Bizánc által támogatott ellenkirályokkal szemben.

1 Érdemeiért nyerte el a király kegyét és kapta adományul hatalmas uradalmát, amelynek legnagyobb része Zala vármegyében volt. Két fia, II. Hahót és I. Búzád, akiknek leszármazóit a szakirodalom Hahót-Buzád nemzetségnek nevezi. Az adományozásról sajnos nem maradt fenn írásos forrás, Hahót tetteiről is csak a krónikák szólnak. így a király által adományozott birtokok kiterjedéséről a későbbi források alapján nyerhetünk képet. A Hahótok Zala megyei jelenlétéről oklevelek a 12. század végén tudósítanak. 1192-ben Hahót földet vásárol Lendván és környékén,

2 1193-ban Búzád Újudvar szomszédságában birtokos.

3 Minden további, a nemzetség birtoklásával kapcsolatos adatunk már a 13. századból van. A Zalától a Dráváig húzódó birtokok között a legnagyobb egybefüggő tömböket a Kanizsa és Pölöske patakok által alkotott - Hahóti - medence, a Kerka-Lendva vidék és a Muraköz alkotta. A legnyugatibb birtoktest, a Hahóti medence esetében, amely bizonyosan belül feküdt a 11. század végén megszűnt gyepűrendszeren, egy nagyobb királyi uradalom jórészének eladományozásáról lehet szó, melynek központja Újudvar (Nova Curia) volt.

4 A királyi udvarháztól északra elterülő medence nagyobb része jutott Hahót birtokába, aki a medence közepén építette ki rezidenciáját, e település aztán az ő nevét viseli a későbbiekben. Csak a királyi központ itteni léte értelmezi azokat a nagyszabású, korai egyházi épületeket, amelyek ezen a területen előkerültek, az Újudvar-Töröktemetési dűlőben a szerző által feltárt 12. századi templomot, és a Hahót-Rk. templom alatt és mellett előkerült, a 13. századnál mindenképpen korábbi templom és kolostor maradványait, valamint talán ide lehet sorolni az Alsórajk-Kastélyhelyi dűlőben feltárt keleti toronypáros templomot is. Mindhárom olyan kvalitású és nagyságrendű korai egyházi emlék, amilyenek építésére a magánbirtokokon a térségben a 12. század vége előtt nincs példa.

5 A nemzetség első birtokközpontján, Hahóton került sor a közös nemzetségi monostor alapítására 1232 előtt, melynek előzménye többek véleménye alapján egy valószínűleg Szent László által alapított kolostor volt. A 13. század elején ez a térség döntően a Buzádfiaké lesz, Búzád fia Arnold ága Pölöskén, Búzád fia Búzád ága Buzádszigeten és Szabarban alapít központot. II. Búzád fiai és leszármazói Muraközből való kiszorulásuk előtt 1270 táján Rajkon premontrei monostort alapítanak,

6 majd miután a németek elfoglalják muraközi birtokaikat, Csák ága Csányban, Lankréd ága Falkosiban és Söjtörön építik ki udvarházaikat. 135