Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)
Vándor László (Zalaegerszeg9: The Seats of the Hahót-Buzád Family
VÁNDOR László A másik két hatalmas Zala megyei birtokadomány és a gyepüvidék megszűnésének összefüggésére Holub József mutatott rá először a Zala vármegyéről írt nagyszabású, maradandó müvében. 7 Megállapította, hogy ez a két nagykiterjedésű uradalom délen a Muraköz, nyugaton a Bánfiak Csesztregtől a Muráig húzódó birtokai csak úgy jöhettek létre, hogy ezeknek a területeknek a gyepükön túl kellett feküdniük. A határok kialakulása után az uralkodó rendelkezésére álltak, így ezeket a területeket eladományozhatta. A térséget aztán jórészt az új birtokosok telepítették be. Ezen megállapításoknak a bizonyítéka, hogy e birtokoknak a keleti és északi határa csaknem összeesik a veszprémi és a zágrábi püspökség határával. Olyan területekről van szó, melyeket Szent László az általa alapított Zágrábi püspökséghez csatolt, és amelyek csak ezután lettek a korábban Kolonnák, e területekkel való egyesítés után pedig a Zalának nevezett vármegye részei. 8 Holub véleményével nagyrészt egyetértve úgy tűnik azonban, hogy a Lendva-Kerka vidéki és a muraközi birtokadományozások már kialakulóban lévő birtokviszonyok között történtek, ezek a területek már részben megszervezett királyi várföldek voltak. Ezeket a király mikor eladományozta, az adomány nem a teljes birtokokra vonatkozott, bizonyos kisebb részeket megtartott, illetve mások is kaptak belőle adományokat, melyeket később Hahót leszármazói megszereztek. Ezen állítást bizonyítja Lendva vidékén már az első ismert, 1192-es oklevél is, mely szerint Hahót Lendvát (a tőle származó ágnak a későbbi birtokközpontját) és Venécét nem királyi adományul nyerte, hanem úgy vásárolta korábbi birtokosától. 9 Megerősítik a mondottakat további adatok is. A szomszédságban Gosztola 1237-ben Panus comes birtoka, akinek Hahóttal folyó pere során derül ki, hogy Panus ősei szállták meg ezt a földet. 10 De 1239-ből tudjuk, hogy a Gosztolya hegy mellett a baki várjobbágyoknak is ősi földje van. 11 Lenti 1256-ban Boreszláv fia Búzád birtoka, amelyet a király csere útján megszerez két falu telepítése céljából. 12 A térségben jelentősebb birtokokkal rendelkezett a délszláv (szlovén) eredetű Gyüre nemzetsége is, köztük és Lendva urai között ellenségeskedés dúlt az 1260-as évek közepe táján. 14 A viszály csak akkor csökkent, amikor 1265-ben a Lindva mellett fekvő Csernec birtokukat hét Vas megyei faluért átengedték Hahótnak. 15 Tudunk más további birtokosokról is. Kebele a zalai vár földje volt, és hospitcs, telepesek laktak rajta. V. István adományozza el 1271-ben Mileji Zsidó fia Zsidónak. 16 A Bánfiak csak 1342-ben szerzik meg. 17 Birtokosok itt a Harkályiak (Salamonváriak) is, akik 1330-ban a Bánfíaknak okozott kártételeik fejében Blazsolc, Ivánc, Reketye és Sárd birtokaikat adják nekik. 18 A Hahótok muraközi birtoklásának első emlékei a 13. századból vannak. Ha a Hahóti medencénél és a Kerka-Lendva vidéknél is jóval kevesebb e területre vonatkozó oklevelet megvizsgáljuk, akkor ezekből is világosan kitűnik, hogy itt is egy, már a zalai várhoz tartozott uradalom eladományozásáról volt szó. Bizonyos, hogy a király - Holub vélekedésével ellentétben - nem az egész Muraközt adta nekik. Egyes részeket, várföldeket, meghagyott magának, és egyházi birtokról is tudunk. Mindez már az 1232-es híres kehidai oklevélből kiderül, mely szerint a varasdi révtől északra fekvő Vizmecet Atyusz bán jogtalanul elfoglalta a veszprémi püspöktől. Anélkül, hogy azon állítás hitelességét vizsgálnánk, miszerint azt még Gizella királyné, Szent István felesége adományozta a püspökségnek, most mindössze annyit állapítunk meg, hogy a 136
