Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében

¥мЫпуг András: Vásárok a középkori Zala megyében bértől márciusig minden hónapban találunk egy sokadalmat. Bár korábbi adataink szerint júliusban és szeptemberben gyakran tartottak sokadalmat, augusztusban pedig ritkábban, Zalában ez másként volt. Itt egyrészt az aratás ideje, másrészt — tekintve a megye jelentős szőlőtermelését — a szüret akadályozta az országos vásárok tartását. A sokadalmak időpontja között nem sok kapcsolatot lehet kimutatni. Egyedül a tavaszi Kapornak-Páka, illetve Zalavár-Kapornak országos vásárok függhettek össze egymással. Különleges kapcsolat állt viszont a nedelcei pünkösdi és Szent Osvát-napi sokadalmak, és Ptuj (Pettau) ugyanaznap tartott országos vásárai között, ami egy gazdasági háborút igazol. A király szándékosan azért tette ezekre a napokra a sokadalmat, hogy megakadályozza a ptuji vásárok látogatását. Arra vonatkozóan, hogy müyen távolságból keresték fel a sokadalmakat, kevés adat maradt fenn. Mivel az útviszonyokat, az utak egykori kanyarulatait nehezen tudnánk manapság lemérni, a távolságokat légvonalban, a mai térképek alapján tudjuk csak megadni. A valóban megtett út nyilván jóval hosszabb volt — minél távolabbi helyről van szó, annál inkább —, ezen felül a domborzat emelkedése esetén a sokadalom elérése bizonyára több időbe telt. A legnagyobb távolság a salamonvári országos vásárnál mutatható ki. 1522-ben a Vas megyei Bozsokról látogatták meg, azaz 58 km távolságról. Több adat maradt fenn a baki sokadalmakról. Karácsonyfalvaiak (12,5 km), lőrincfalvaiak (11 km), besenyeiek (10,5 km) vásározóira maradt fenn adat. A kapornaki Márk-napi sokadalom alkalmával 1524-ben isaboriak (12 km), istvándiak (11 km) és nagygyürüsiek (7 km) zavarták meg lövöldözéssel a vásár békéjét. A Somogy megyei Szentpál sokadalmát pedig Zala megyei szentmiklósiak (9 km) keresték fel. Amennyiben a salamonvári adat nem létezne, feltételezhetnénk, hogy az országos vásárokat elsősorban a környékbeliek látogatták. A forrásanyag eloszlása különben országosan hasonló képet mutat. Az adatok túlnyomó többsége valóban a közvetlen környékre vonatkozik, de nem hiányoznak a nagyobb, általában véve 50-60 km-es távolságok sem, csak jóval kisebb számban maradtak fenn. Azaz: az országos vásárt valószínűleg főként a környékbeliek látogatták, de sohasem hiányoztak a nagyobb távolságról érkezők sem. A sokadalomhálózat sűrűsége tehát az árutermelés bővülésének a jele, és ezzel függ össze az ugyanezen a helyeken tartott országos vásárok számának hirtelen növekedése is a középkor végén. Bár — miként említettük — adataink hiányosak, talán nem véletlen a sokadalomtartó helyek területi elhelyezkedése sem. Amennyiben a középkori Zala megye területét egy képzeletbeli vonallal — amely Egerszegen át Bakon keresztül Kanizsáig, nagyjából a mai 74-es út vonalában húzódik — kettéosztjuk, akkor a keleti felén kilenc sokadalomtartó helyen 16, a nyugatin ötben 8 országos vásárt találunk. A hetipiac-hálózat ennél sokkal terjedelmesebb, de meg kell jegyezni, hogy Zala vásárhálózata a középkori Magyarország megyéi között az egyik legsűrűbb volt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a 38 hetipiacos helyen tartott 41 piac közül — Fancsika, Szelcsevásárhely és Újudvar kivételével — 38-nak ismerjük megtartási idejét. Vasárnappal kezdjük, mivel a középkorban a keltezések a napokat - vasárnap és szombat kivételével - a heti sorszámmal adták meg, a hetet pedig vasárnappal kezdték. Vasárnap öt, hétfőn hat, kedden hat, szerdán hét, csütörtökön hét, pénteken kettő, szombaton öt helyen tartottak piacot. Ez a megoszlás egy kivétellel lényegében megfelel az országos helyzetnek, hiszen pénteken - Krisztus kínszenvedése napján — ritkán tartottak piacokat. Más kérdés a vasárnapi piacok gyakorisága, ez máshol nagyon ritka, ugyancsak vallási okokból. Hogy itt miért van másként, nem tudjuk. Л terménykereskedő. Fametszet Roderik püspök A% emberi élet tükre с 15. s% első fele (Országos Széchenyi Könyvtár). A hetipiacok megoszlása a hét napjai szerint: Vasárnap: Dobos, Lendva, Páka, Szentbalázs, Tihany. Hétfő:Egerszeg, Nemti, Pacsa, Szabar, Szántó, Szemenye. Kedd: Bak, Erek, Kanizsa, Mándhida, Nyirád, Zalavár. Szerda: Csáb, Letenye, Páka, Komár, Szentgirolt, (Magyar)Szerdahely, Tapolca. Csütörtök: Bekcsényhely, Boldogasszonyfalva, Csütörtökhely, Kapornak, Szabar, Szentjakab, Véged. Péntek: Csány, Rennek. Szombat: Haholt, Istvánd, Kanizsa, Salamonvár, Szépeinek. 55