Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)
Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében
Zala megye ezer éve A sűrű hetipiac- (és sokadalom-) hálózat nyilvánvalóan a megye tagolt domborzati viszonyaival magyarázható. A dombos vidék völgyeinek sokkal több piacra volt szüksége, mint az alföldi síkságnak. A hetipiac jelentőségét az adta meg, hogy a termelő és a fogyasztó számára egyaránt szükséges volt a rendszeres árucsere lehetőségének megteremtése. Önmagában egy piac megléte csak azt bizonyítja, hogy a település egy szűkebb körzet számára központi hely funkciót töltött be, attól azonban még falu is maradhatott. Zalában különösen magas volt - mint láttuk — a falusi vásárhelyek aránya. A megyét két országos főközlekedési út szelte át: a Veszprémen át Sümegen keresztül Vasvár irányában haladó budai út ugyan északon csak érintette Zalát, viszont a Tapolcán át Kanizsán keresztül délre menőnek hosszú szakasza esett a megye területére. Különösen a megye nyugati felét szabdalta át számos ezeket összekötő, illetve ezeket kikerülő út. Ezekre szükség is volt, hiszen az esős vagy havas időkben az utak egy része járhatatlanná vált, így az utazók kerülő utakra kényszerültek. Az utak metszéspontjainál - ha nem is mindig - gyakran alapítottak vásárokat. A vásározók útvonalának meghatározásához különösen fontos forráscsoportot képeznek az ún. háromvásáros kikiáltások (trineforenses proclamationes). Bizonyos idézéseket az idézendőhöz legközelebb eső piacon (forum comprovinciala) — amely mindig heti vásár volt — nyilvános kikiáltás formájában kellett foganatosítani. A királyi (nádori) ember a hiteles helyi bizonysággal nyilván azt az utat követte, amelyet az egyik piacról a másikra menő vásározók szoktak. Háromvásáros kikiáltások légvonalbeli távolsága Zala megye keleti felében: Honnan - hová Távolsáí Év Hány nap van a két piac közt Szentgirolt — Szentpál Tapolca — Veszprém Istvánd - Dobos Dobos - Mándhida Egerszeg — Újudvar Rennek — Istvánd Bak - (Magyar)Szerdahely Tapolca — Szentjakab Újudvar — Zala(vár) Szabar — Csány Szentgirolt - Kapornak Szántó — Tapolca (Magyar)Szerdahely - Szabar Istvánd — Egerszeg Kanizsa — Szerdahely Komár — Szabar Kapornak — Csány Haholt — Szentbalázs Szentbalázs-Szerdahely 64 km 1369 egy 40 km 1369 három 37 km 1405 e gy 36 km 1405 kettő 34 km 1329 ? 25 km 1344 egy 21 km 1405 egy 19 km 1369 egy 18 km 1329 ? 18 km 1406 egy 16 km 1397 egy 16 km 1369 egy 15 km 1405 egy 13 km 1344 két 12 km 1409 egy 12 km 1406 egy 8 km 1397 kettő 6 km 1478 egy 4 km 1478 három Nem véletlenül idéztük csak a megye keleti felét. A nyugati részen ugyanis egyetlen kikiáltási adatot ismerünk, ami csak erősíti a fenn elmondottakat. Az Egerszeg - Kanizsa vonal a jelek szerint élesen kettévágta Zalát. Ez a határ lényegében megfelel a megye Holub monográfiájában bemutatott járási megosztási térképének. A nyugati részre esett a kapornaki nagy járás, a keletire - Kapornakkai együtt — a kapornaki kis járás, és a két másik járás. Valamennyi járásszékhely a keleti megyerészben terült el. Nyugaton találjuk a muraközi csáktornya-sztrigói uradalmakat, és az alsólendvai Bánfiak hatalmas uradalomtömbjét, valamint jelentős parasztnemesi vidékeket Szentgyörgyvölgye, vagy Becsvölgye környékén. Talán a tekintélyes középnemesi birtokok alacsonyabb aránya is hozzájárult - nagykiterjedésű erdők mellett - a nyugati megyefél más struktúrájához. Ennek ellenére a megye 38 középkori ismert hetipiac-helye közül 23-ban, azaz 60,5%-ukban történt proklamáció. Ha csak a megye keleti felét vesszük, itt 27 hetipiac-hely volt (az összes 71,1%-a), amelyek közül 22-ben (81,5%-ban) kikiáltásokat is foganatosítottak. Önmagában véve a teljes megyében kimutatott 60,5 %-os kikiáltási arány a hetipiacok között nem látszik alacsonynak. A viszonylag jó forrásadottságú Bereg, Szabolcs és Szatmár megyékben 36 piachely közül 21-ben történt kimutathatóan kikiáltás, ami 58,3 %, így nem sokkal különbözik a zalaitól. Csak a keleti részt véve figyelembe, a helyzet természetesen már más. Akárhogy is van, minden jel arra mutat, hogy nem minden piacon végeztek kikiáltásokat. A kikiáltások ritkasága nyugaton talán az eltérő birtokstruktúra következménye lehetett. A táblázatunkban 19 távolságot adtunk meg két egymást követő hetipiac között. Az átlagos távolság 21,8 km, ami alacsonyabb, mint a Bereg, Szabolcs és Szatmár megyéknél kimutatható 28,4 km Az átlagokkal azonban baj 56
