Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)
Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Lővei Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén
Zala megye ezer éve Egervári Bereck sírköve, 1515, Egervár, r. k. templom. Бот István és Egervári Veronika sírköve, 1515, Zalas^entgrót (Henc^Antal ; művű, jobbra dőlő háromszögpajzs látható, benne jobbra lépő szárnyas griff. A pajzs bal felső sarkán jobbra néző csőrös sisak, előlhátul kendőszerű takaróval. A sisakdísz nyolcágú csillag, közepén kis körben széles talpból kinövő kereszt. Mind a címerábra griffje, mind a sisakdísz keresztes csillaga jól ismert a Tomaj nemzetségbeli családok, így a losonci Bánfiak címereiről. Az 1400-as szám után nincs hely további számjegyekre, hacsak a sírkő felső, keret nélküli részét, amelyen ma nincs felirat, meg nem csonkították. A falból jelenleg csak a kőlap pereme látszik ki, ez mindenesetre nem tűnik csonkítottnak. A sisaktakaró formája is régies, a 15. század lényegesen későbbi időszakaiban nehezen képzelhető el. Iványi Béla szerint ugyanakkor Tomaji Pált 1415-ben még élőként említették. Feltehetően még életében elkészíttette síremlékét, amelyre talán sosem faragták rá a halálozás időpontját. Mintegy évszázadnyi kihagyással, a 16. század második és harmadik évtizedéből sorjáznak ismét a sírkövek Zala megyében. Egervári Bereck knini (tinnini) püspök (+1523) sírlap-feliratának dátuma a faragás időpontját adja meg (1515), a főpap ugyanis még életében elkészíttette síremlékét. A vörös márvány faragvány az egervári egykori ferences-, ma plébániatemplom szentélyének déli belső falában található. Keretén reneszánsz kapitális betűtípusú körirat fut: RICIIVS DE EGERVARA TININI / EN ECCLIE ANTISCES GENERE NOBIL. .RTIS ET RELIGIO.. / ... / .IVENS SIBI ET SVISQ(ue) ANNO D(omi)NI SALVTIS . M . D . X . V . POSVIT . A homorlattal mélyülő mezőben domborművű ábrázolás látható. Alul talapzatszerű sávban két kapcsos könyv között szalagkeretes, álló, reneszánsz körvonalú címerpajzs, kétoldalt hullámzó szalagokkal. A pajzsban a Geregye-nemzetségből származó főpap családi címere: bal felé forduló, könyökben hajlított jobb kar leveles ágat tart. A talapzaton a főpap frontálisan, teljes papi díszben ábrázolt alakja látható. Fején papi sapka (biretum), alatta bojtos párna, nyakában szalagon függő ereklyetartó (enkolpion). Kezeit hasa előtt keresztbe teszi, lábfejét a dúsan redőzött karing (alba) félig takarja. Az alba az ujjakon és a vállkendő (numérale) a díszes gallér alatt vékony redőkbe szedett. A gallért, a casula kereszt alakú rátétjét (columna), a dalmaticát, a bal karon átvetett rojtos végű manipulust és a rojtos stólának az alba felett előbukkanó végeit a mélyített háttér előtt lapos domborművű, itáliai jellegű növényi ornamentika díszíti. A püspök jobb oldalán gyertyatartó áll égő gyertyával, fölötte drágaköves mitra, lelógó infulaszalagokkal. Baloldalt díszes kampóban végződő pásztorbot, körbetekeredő kendővel (velum). A kezeit hasa előtt keresztbe tévő figura beállítása itáliai típust követ. A sírlap közepes tudású mesterét Mikó Árpád Tolnai Máté pannonhalmi apát töredékesen fennmaradt sírkövének mesterével azonosította, és valószínűsítette mindkettő esztergomi készítését. Ugyancsak 1515-ös az évszáma Beéri (Béri) István és Egervári Veronika erősen kopott, vörös márvány anyagú sírlapjának, amely másodlagos helyzetben található a zalaszentgróti római katolikus templom nyugati bejáratának küszöbe előtti járófelületben (jelenleg vasrács fedi). A faragványt az elhunytak gyermekei állíttatták. Egy 19. századi fametszetről ismert ábrájából szinte semmi nem vehető már ki. Vándor László véleménye szerint eredetileg a kisszentgróti ferences kolostor templomának szentélyében általa 1979-ben feltárt két falazott sír közül az egyiknek, az épület középtengelyében, az oltár előtt, két koporsó elhelyezésére kialakított sírkamrának a jelölésére készült. Keretén reneszánsz kapitális betűtípusú körirat fut: ..C IACET EGGIVS DNS STHNS .. / BEER VNA CV. ...ER ...ERVARA MATRE .. / NA . FRACIS ... / ... (Rómer Flóris az akkoriban még kevésbé kopott feliratnak jóval teljesebb olvasatát adta: HIC IACET EGGIVS D(omi)N(u)S ST(ep)H(a)N(u)S DE / BEER VNA CV(m) CO(n)SORTE SVA VERO(n)IC DE
