Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Lővei Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén

luővá Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén EGERVARA MATRE AN / NA . FRACISCO LADISLAO FILYS FECIT / HOC OPVS AD LAVDE DEI OIPO ET IS IHV XPI ET M VC . M . D . XV). A belső mezőben eredetileg egymás fölött két felfüggesztett, kétoldalt kígyózó szalagokkal díszített, álló, szimmetrikus, reneszánsz körvonalú címerpajzs volt látható. A felsőben Hencz Antal építész fametszetű rajza szerint — egyszer áthurkolódó szalagból jobbra hajló toll nőtt ki — címeranalógia alapján azonban valószínűleg jellegzetes középkori ollóábrázolást (a Tűrje nembeli Béri család címere) értett félre a rajzoló — a baloldalon nyolcágú csillaggal. Az alsó pajzsban páncélos, könyökben hajlított bal kar indás-leveles ágat tartott, a bal felső sarokban nyolcágú csillaggal (Egervári-címer). Jelenleg már csak a felső pajzs felfüggesztése, illetve az alsó pajzs melletti, kígyózó szalagok alsó végét díszítő, rozettaszerű motívum látható nyomokban. Az ábra vésett vonalas technikájú volt. Házaspár közös sírlapjának Magyarországon alig ismert párhuzama a középkor időszakából (az egyik a már említett, taliándörögdi darab), két címer ehhez hasonló elhelyezésére pedig magyarországi sírkövön egyetlen más példa akad csak, Izdenci Katalinnak ugyancsak a 16. század első negyedéből származó, pécsi sírlapja. Semjéni (Sömjéni) Antal, a nagykapornaki bencés apátság apátja 1546-ban hunyt el. Évszám nélküli, vörös márvány síremléke, amelynek szövege az apát korábban meghalt, Péter nevű testvéréről is megemlékezik, a kapornaki bencés apátsági templom szentélyében található. A tábla hatsoros felirata alatt húzódó, legalább két további sorhoz elegendő sáv a majdani halálozási időpont számára készült, vagyis a sírkő még Antal apát életében készült. Koppány Tibor szerint erre talán csak 1541 után kerülhetett sor, de elfogadhatóbb Mikó Árpád véleménye, miszerint a cinquecento puritán síremléktípusába sorolható emlék 1530 után már aligha készülhetett (a korábbi szakirodalom többnyire 1520 tájára helyezte a sírkő faragását). Felső kétharmadát széles, tagolt keretű tükör tölti ki, benne karikára szalagokkal felfüggesztett, reneszánsz körvonalú címerpajzs. A címerábra drágaköves díszítésű mitra, kétoldalt felhajló infulaszalagokkal. Az egyszerű szalagkeretű alsó mezőben található a szépen formált reneszánsz kapitális betűk alkotta, rövidítésekkel, enklávékkal és ligatúrákkal nehezített olvasatú felirat; szövege a rövidítések feloldásával: SISTE . GRADV(m) . FR(ater)NOS NOSCE . VIATOR . AMORES . / HIC . FR(ater)NA . SIM(u)L . CORPORA .IV(n)CTA . CVBA(n)T . / SECVLA . LED(a)EOS . TACEA(n)T . IA(m) . PRI(s)CA . LACO(n)AS . / NV(n)Q(uam) . SIC . GE(m)INV(s) . CASTORA FR(ater) . AMAT . / AD . FR(atr)IS . PE(t)RI . TVMVLV(m) . SE . ANTONIVS . ABAS . / CO(n)SV(m)PSIT . LACRY(mi)S . MYSTIC A . SAC(r)A . FERE(n)S. Nagyfalusy Lajos szabad fordításában: Állj meg utas! Nézd a testvérszeretet kötelékét: Itt két testvérnek teste együtt nyugoszik. Haljon el itt a pogány évszázadok ősi regéje: Pollux Castor-ját így soha nem szerété. Antal apát Péter testvére e sírja helyénél Sírva mutatja be a szent titok áldozatát. A disztichonokból álló, humanista sírvers a műfaj egyik legszínvonalasabb magyarországi példája, egyben a testvéri szeretet — „Castort se szerette jobban ikertestvére" — megejtő emléke. Középkori bárói sírkő a megyében — mint láttuk - Turnicsén, Keszthelyen és Örményesen is fennmaradt, ezek azonban a Zsigmondkorban még a főúri körökben is szinte kizárólagos címeres ábrával készültek. Figurális vitézi sírkő már csak a középkort követő időszakból ismert. Még a középkori vitézi sírkövek típusát követi azonban az 1603-ban elhunyt Malakóczy Miklós muraszentmártoni (Sv. Martin na Semjéni Antal apát (1546) sírköve, Nagykapornak, bencés apátsági templom. Alalikác^y Miklós síremléke (1603) Zalas^entmártonból, Csáktornya, múzeum. 81