Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A török háborúk kora (1540-es évek–1690) - Vándor László: A zalai végvárrendszer a 16–17. században

Vándor László: A italai végvárrendszer a 16-17. században c) Л Kanizsa és a S%éví\ mocsarainak átkelőit védő várak Kanizsától északra: 12. Szentbalázs vára 1570-ben már létezett, valószínűleg Thury György főkapitány építtette. 1575-ben sikertelenül támadta a török. Az 1580-as évektől nem hallunk létezéséről. 13. Sárkánysziget várát Árpád kori vármaradvány felhasználásával az Ákosházi Sárkány család építette a 15. század közepe után. Belső és külső várból álló palánkerőd. 1600-ban védői felsőbb parancsra felgyújtották. 14. Rajk vára aló. század közepe táján a Rajki család udvarházából épült ki. Négyzet alakú palánkerődjét 1588-ban a törökök elpusztították, de újjáépült. 1595-ben a szigeű bég sikertelenül ostromolta. 1600-ban pusztult el. d) Kanizsa közvetlen előterét keletről védő várak: 15. And vára 1570-ben már állt. 1576-ban a szigetvári bég elfoglalta, majd felrobbantotta. Később nem épült újjá. 16. Botszentgyörgy várát 1480-ban kezdték építeni a bajnai Both család tagjai. 1566-ban sikeresen ellenállt a török ostromnak. Tahy Ferenc királyi őrséget helyezett ide, 1575-ben a török ismét sikertelenül ostromolta, 1577 után azonban feladták. Téglából épült várkastély volt, palánkkal és széles szárazárokkal övezve. e) Л Kanizsa patak völgyét Kanizsától délre, a Muráig védő várak: 17. Mórichely várát a templom köré húzott palánkfalakkal és árokkal alakították ki. 1575-ben sikertelenül ostromolta a török. Az 1570-es évek végén Botszentgyörggyel egy időben adták fel és pusztították el. 18. Keresztúr vára a középkori benedekrendi kolostor templomának palánkfalakkal való megerősítésével jött létre. Kiépítésén olasz építőmesterek is dolgoztak. 1578ban újra átépítették, 1600-ban pusztult el. 19. Légrád vára a Mura és Dráva összefolyásánál épült palánkerődítmény. 1571-től újjáépítették. 1575-ben említették először a kanizsai főkapitánysághoz tartozó várak között. Kanizsa eleste után is magyar végvár maradt. f) Kanizsa hátában lévő várak: 20. Molnári vára valószínűleg 1566 után épült, négyzet alakú palánkerőd volt. 1579-ben Zrínyi György utasítást kapott újjáépítésére. Pusztulását 1600-ra tehetjük. 21. Sormás vára mindössze egy adatban szerepel. 1574-ben a törökök sikertelenül ostromolták. 22. Szemenye várát a palánkfalakkal körülvett ferencesrendi kolostor képezte. Kanizsa eleste után is magyar kézen maradt, az 1620-as években feladták. A kanizsai főkapitányságnak mind a szerepe, mind a Török sírkő'Kanizsáról a 17. s^adközepéről szerkezete gyökeresen átalakult 1577 után. Miksa halála után (Thúry György Múzeum). az új császár, Rudolf 1577-ben tanácskozást hívott össze a hadüggyel kapcsolatos kérdésekről. A tanácskozás apropója a törökkel megújítandó béke kérdése volt. Az összegyűltek két egymásnak ellentmondó koncepciót vitattak meg. Az egyiket Rueber János felső-magyarországi főkapitány készítette, aki a béke fenntartása ellen, támadó hadműveletek indítása, a török kiűzése mellett foglalt állást. A másik tervezetet Schwendi Lázár — Rueber elődje a főkapitányságban - készítette. Szerinte nem lehet Európa támogatására számítani, egyedül a németek nem bírhatnak a törökkel. Nem szabad tehát őket ingerelni, ugyanakkor, mivel — a tapasztalatok alapján — a török úgysem tartja be a békét, fel kell készülni a védekezésre. A védelmi vonalat korszerűsíteni kell, a véghelyeket szét kell osztani a Habsburg országok között. Ausztria kapná az Észak-Dunántúlt (győri főkapitányság), Kanizsa környékét véleménye szerint a német lovagrendre kell bízni. A tanácskozás Ernő főherceg elnökletével az utóbbi álláspontot fogadta el. Ugyanakkor leszögezték, meg kell tiltani a magyar csapatok török területre való betörését, ellencsapásra csak török támadás esetén, főkapitányi engedéllyel lesz lehetőség. Ennek a tanácskozásnak a szellemében Kanizsára Khielmann András addigi komáromi főkapitányt nevezték ki. A vele kötött egyezség szerint ezentúl Kanizsán állandó zsoldon hatszáz huszárt, száz német nehéz lovast, száz német karabélyost és ötszáz landsknechtet fognak tartani. Ezzel Kanizsa a legnagyobb helyőrséggel bíró ma91