Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A török háborúk kora (1540-es évek–1690) - Vándor László: A zalai végvárrendszer a 16–17. században

Zala megye ezer éve meghatározó. Tahy rövid főkapitánysága alatt Kanizsa még nem királyi vár. A vár gazdája özvegy Nádasdyné Kanizsai Orsolya volt. A Kanizsán katonai szolgálatot teljesítő Nádasdy emberek száma 1568-ra az 1564. évi 100-ról 85-re, a várban lévőké 68-ról 53-ra csökkent. A királyi zsoldban álló katonák létszámát sajnos nem ismerjük, így Kanizsa 156667-es valódi katonai ereje homályban maradt. Tahy főkapitány 1567-ben 2.000 emberrel provokált egy összeütközést, de ezt a létszámot nyilván az egész főkapitánysága erődítményeiből s talán a megyei és a hozzá csatlakozott magánkatonaságból szedte össze. 1567 tavaszán a török megkezdte saját végvárvonalának kiépítését Kanizsa ellenében, a munkálatok Babócsa és Segesd újjáépítésével indultak. Az esetleges beavatkozás elkerülése végett megtámadták a közeli várakat, elsősorban Csákányt és Szőcsényt. Szeptemberben kanizsai jelentések szólnak arról, hogy a törökök a Mura és Komár között fekvő területeken hat felégetett erődítmény helyreállításával foglalkoznak. Tahy Ferenc kanizsai főkapitánysága idején már nem volt fiatal ember, sőt betegség is gyötörte. Amikor a vár királyi kézbe vételének gondolata felmerült, tisztére egy fiatalabb, agilisabb főkapitány jelölésére volt szükség. Utódjául a Dunántúl egyik legsikeresebb várkapitányát, Thury Györgyöt nevezték ki, aki katonai képességeit a mezei harcok során is bizonyította. Posztját 1567 őszén foglalta el. Kapitánysága alatt került sor Kanizsa királyi kézbe vételére, és a főkapitányság szervezetének kialakítására. Thury megállította a török offenzívát, és biztosítani tudta, hogy megkezdődhessen a vár nagyszabású átalakítása, melynek végső célja egy korszerű, ötszög alakú, újolasz-bástyás erődítmény kiépítése volt. Az olasz Pietro Ferrabosco hadmérnök tervei alapján megkezdett várépítési munkák — megszakításokkal — 1587-ig folytatódtak, de teljes egészében nem fejeződtek be. A vár keleti oldalának kiépítése (nagyrészt a Nádasdy-féle vár területén) megtörtént, de a nyugati oldalon csak a falak és a bástyák készültek el. A belső épületek hiányában Kanizsa külső vára így egészen a vár elestéig a város erődített része maradt, amelynek védhetősége korlátozott volt. Az 1566-1577 közötti időszakban a Kanizsa előtti térséget védték. A Balatonra támaszkodva a Kéthely-Csákány—Szőcsény-Szenyér—Kiskomár—And-Botszentgyörgy—Mórichely—Keresztúr vonal biztosította Kanizsa előterét a Lak—Segesd—Berzence—Babócsa török végvárvonallal szemben. A kanizsai főkapitányság ismert várai ebben az időszakban a következők voltak: a) Л Nagyberek és a Zala torkolat mocsarai köpött elhelyezkedő várak, amelyek a Balatont nyugatról megkerülő irány első vonalát védték: 1-2. Kéthely és Szőcsény vára 1555 után épült palánkerődítmények voltak. 1566-ban őrségük felgyújtotta, Tahy Ferenc és Thury György újjáépíttette őket. 1576-ban Kéthely őrsége 20 hajdú volt. Az 1580-as években a török mindkét várat elpusztította. 3. Csákány vára volt a legnagyobb, erődítményét 1543 után, egy ferences kolostor átépítésével alakították ki. Őrsége 1566-ban szintén elhagyta, de újjáépült, és 1569-ben már sikeres ostromot is kiállt. Őrsége 1576-ban 30 huszár és 70 hajdú volt. 4. Szenyér 50 x 50 m alapterületű vára 1464-ben már állt. 1556-ban a török nem tudta elfoglalni. 1566-ban őrsége felgyújtotta és elmenekült, de még ebben az évben újjáépítették. 5. Kiskomár vára a kanizsai főkapitányság fontos erődítménye. Az óbudai prépostság építette az 1540-es években, majd 1565-ben királyi tulajdonba került. A két részből álló palánkerődöt 1568-ban Thury kezdte megerősíteni. 1573-ban a török feldúlta és kirabolta, 1577-ben majd 1588-ban jelentős költséggel javították. 1600-ban a török elfoglalta, de hamarosan visszavették tőle, és a török kézen maradt Kanizsa ellenében a legfontosabb magyar végvár lett. b) Л Zala völgyét, illetve a Zala, Kanizsa és S\évi\patakok mocsaras völgyei köpött a Nyugat-Zala irányába vehető utakat ^áró várak: 6. Zalavár vára az ősi benedekrendi monostor megerődítésével jött létre. Katonái őrizték a hídvégi révet, ahol egy rövid ideig fennálló őrház is létezett. A kolostor körül téglalap alakú palánkerődítmény volt. 7. Gétye vára: palánkváráról 1569-ből az alaprajza maradt meg. Valószínűleg a 1570-80-as években pusztulhatott el. 8. Isabor várát Thury György építtette. Egy kőépület köré emelt kisméretű palánkerőd volt, amely Kanizsa török kézre kerüléséig állt fenn. 9. Kapornak vára a benedekrendi apátság palánkfalakkal és bástyákkal történt megerődítése révén alakult ki. 1600-ig másodlagos szerepet játszott, utána a Kanizsával szembeni végvárak fontos előretolt egysége lett. 10. Pölöske vára még az Árpád-korban épült. Szabálytalan négyzet alakú téglavár volt, melyet még egy palánkfallal is kerítettek. 1576-ban a Kanizsa mögötti várak egyik legfontosabbika. 1600-ban Paradeiser parancsára őrsége felgyújtotta, de rövidesen újjáépítették, és a Kanizsa elleni végvárak egyik előretolt lépcsője lett. 11. Kerecsény néven az 1570-es években tudósítottak egy erődítményről. A későbbiekben neve eltűnt. 90