Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Prokopp Mária: Zala megyei középkori falképei

Prokopp Mária: Zala megye középkori falképei A, türjei premontrei templomban feltárás alatt lévő S%t. László-legenda összesítő rajtái vágata (hangi József - Hornyák László után) tősebbjei a következő helyeken találhatók: Tűrje, premontrei apátság temploma, Keszthely, ferences templom, Szentilona (Senk), pálos kolostortemplom, Bántornya, a Bánffy-család kegyúri temploma, Zalaszentgyörgy, plébániatemplom. Az alábbiakban e templomok falkép-emlékeit kívánjuk bemutatni, és utalni szeretnénk néhány már elpusztult, de joggal feltételezett freskó együttesre is. Az Árpád-kori kezdetek kétségtelenül Zalavárra vezetnek, amelynek Karoling-kori bencés apátságát Szt. István újra alapította. A templomból származó kőfaragványok magas művészi színvonala alapján joggal tételezzük fel, hogy jelentős falképdísz emelte a templom fényét, hasonlóan a salzburgi területén ma is ismert 11. századi falképekhez. Idézzük csak Salzburg-Nonnberg és Lambach bencés kolostortemplomainak pompás freskóit, vagy akár a hazai Pécsvárad bencés apátsági templomának töredékes, de igényes falképeit. A zalavári apátság művészeti tevékenysége alapvetően meghatározta megyénk művészetét a korai Árpádkorban. Zala megye 12. századi művészeti igényességének ma is látható bizonysága a bécsi National Bibliothekban lévő Csatári biblia, amelyet későbbi, 15. századi őrzési helyéről Admonti bibliának is neveznek. A kétkötetes óriás bibliát a 12. század második negyedében készíthették, közel egy időben a csatári bencés apátság 1138. évi alapításával. A monostort a bajor földről all. század közepén Magyarországra, Csatárra jött Gutkeled nemzetségből származó Márton ispán és felesége építtette. Szt. Péter tiszteletére épített templomát 1149-ben szentelték fel, a salzburgi bencés apátsági templomhoz hasonlóan. Nem tudjuk, hogyan került a pompás kódex Csatárra. Számunkra azonban nagy jelentőségű tény, hogy a 12-13. században Zala megyében, Csatáron őrizték ezt a kivételes művészi értékű kódexet, s ezután, mint igen értékes tárgyat, elzálogosították. Admontban csak a 14. században tűnt fel. A művészettörténeti stílus-kutatás szerint a Biblia képei a 12. század jeles salzburgi könyvfestő műhelyének alkotásaihoz kapcsolódnak. Hazai készítését az emlékek pusztulása miatt nem igazolhatjuk. Az azonban kétségtelen, hogy a Zala megyei Csatáron igény volt e magas művészi színvonalú alkotásra. Ha nem is az alapító ispán vagy az apát rendelte meg, hanem esetleg — ajándékba kapta, akkor is a 12-13. századi Zala megyei művészeti igényesség, műveltségi szint jele ez a kódex, amelyet 100 éven át nagy becsben tartottak Csatáron. Egészen bizonyos, hogy a templom kialakításában, így freskódíszében is, jelentkezett ez a kulturális színvonal. Vessünk egy pillantást a Biblia két egész lapos miniatúra-képére, a 206r oldalon lévő Ezekiel látomását és a 124r oldalon az izraeliták és filiszteusok harcát, Saul és Jonatán halálát bemutató ábrázolásokra. A két lap remekművű képei expresszív erejű, kiváló kompozíciós készségű, biztos rajztudású, monumentális formákban gondolkodó művészre vallanak. Igen valószínű, hogy az Árpád-korban a környék több templomának egykori Majestas Domini freskója, angyal- és evangélista-szimbólum ábrázolása, vagy éppen csataképe nyert ihletet e nagyméretű lapok festményeiből. Ezt igazolja Tűrje premontrei apátsági templomának még feltárás alatt lévő freskósora is. A megye északi részén, Szentgrót és Sümeg vára közelében, a Tűrje nembeli Dénes, az ország nádora alapította az apátságot 1234 előtt. A francia alapítású rend tagjait Csornáról hívta Türjére. Dénes II. András királyunk hadjárataiban tűnt ki Tűrje, részlet a S%t. László-legenda falképéről. 1317-18 67