Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)
Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Prokopp Mária: Zala megyei középkori falképei
Zala megye ezer éve Zala megye középkori falképei Középkori falképek Európa-szerte - így Zala megyében is - leginkább templomokban maradtak fenn. A templom, főképpen a szentély festészeti díszítésének tematikája a romanika korában - Közép-Európában a 1013. században - igen kötött volt. A keresztény hit tömör összefoglalását adta. Az oltár felett, az eget jelképező boltozaton, a Majestas Domini, az Ur fensége jelent meg: Jézus, mint valóságos Isten és valóságos ember, a Nap a Hold és a csillagok felett, szivárványíven trónol, kezében az Élet könyvével. Angyalok kísérte alakját mandorla alakú dicsfény övezi. Körülötte a négy evangélista szimbóluma, az angyal, az oroszlán, a tulok és a sas apokaliptikus figurája hangsúlyozza Krisztus dicsőségét, mint a bántornyai templom szentélyében. A szentély oldalfalain Jézus emberi életének legfontosabb eseményei kaptak helyet: Istentől való fogantatása az Angyaü üdvözlet jeleneteben, Jézus emberi születése Szűz Máriától, és az Epiphania, vagyis Jézus istenségének kinyilvánítása a Három király hódolatának kompozíciójában. A gótikában a tágasabb szentélyekben, különösen a szerzetesi, azok közül is inkább a lakossággal közvetlenebb kapcsolatba álló koldulórendi templomokban, mint megyénkben a keszthelyi ferences templomban, bővebben, több jelenetben ábrázolták Jézus életét. Főképpen Jézus szenvedéstörténetének bemutatása kapott nagyobb szerepet. A képek emberközelibb, érzelemmel teli megjelenítése az együttérzés, a compassio felkeltését és elmélyítését szolgálták. A szentély oldalfalain, a romanikában és a gótikában is, gyakran jelent meg a 12 apostol alakja. Ők azok, akik közvetítik Jézus tanítását az emberek felé. Legfőbb közös attribútumuk, a Bibliára utaló könyv vagy írás-szalag. A bántornyai templom szentélyében is az apostolok álló alakjai uralják az északi falat. 1300 után a templomok falkép díszében egyre fontosabbá vált a ciklushoz nem tartozó, önálló ájtatossági kép, az Andachtsbild, amely az egyes hittitkokba való egyéni elmélyülést segítette. Ilyen képtípus a Vir do lórum vagy Imago pietatis, amely a meghalt és mégis élő, feltámadt Istenembert ábrázolja az oltár felett vagy a szentségház mellett. Ez a kép, az Eucharistia titkának megjelenítése, amely a katolikus templom eszmei középpontja. Az oltáron, a szentmisében ugyanis Jézus keresztáldozata és feltámadása jelenik meg. A szentek és élettörténetük többnyire a gótikus templom hajójának festészeti díszítésében kaptak helyet, mint Bántornyán Szt. László élete. Az ószövetségi próféták, akik előkészítették a Messiás eljövetelét, a szentély kapujában, a diadalíven, vagy - mint Keszthelyen - a szentély képeinek alsó szegélyén félalakos képekben figyelmeztetnek, hogy Jézus az emberiség Istentől megígért üdvözítője. Csatári Biblia. Izraeliták és filis^teusok harca, Saul és Jonatán halála. Bécs, Nat. Bibi. cod. ser. nov. 2701. 124r. (Wehli Tünde után) A zalai templomok nagy része a 13. századtól épült, amikor a zalai dombvidéken a kora Árpád-kor gyepű-vonalát fokozatosan megszüntették, és kialakultak a települések. A Dráva két partján és a Mura mentén fontos kereskedelmi utak haladtak Itália és Ausztria felé. E vidék művészeti életében is e ket ország kultúrájának befolyása érezhető a hazai, királyi és egyházi központok hatása mellett. A kereszténység már a római birodalom kora óta jelen van e területen. A népvándorlás után, a 8. század végétől e vidék a Frank birodalom része lett. A Drávától északra a salzburgi érsek, a Drávától délre az aquileiai pátriárka gyakorolta az egyházi fennhatóságot. A frankok alatt, a 9. században Zalavár volt e terület egyházi és világi központja. A magyar államalapítás idején a világi központ (mint Kolon megye székhelye) a jelek szerint itt (vagy ?A k i°n Zdl Kolonban ) maradt > az egyházi központ az új püspöki székhelyre, Veszprémbe került. A bencés apátság 1019-es megalapításával azonban Zalavár is regionális szerephez jutott. Zala megye középkori építészetét és épületszobrászatát lényegesen jobban ismerjük, mint falfestészetét. A templomokban lévő freskómaradványok azonban egyértelműen igazolják a gazdag festészeti díszítés egykori megletet, főképpen a szentélyben, de olykor a külső falakon is. A kevés megmaradt középkori falkép legjelen66
