Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében

Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében van, hiszen Zalában éppen úgy találunk 60, vagy 40 km-es (igaz, a megye határán túl vezető) távolságot, mint 6 vagy 4 km-est is. (találunk a kontrollként felhasznált három megye régióján belül is mind 58 és 78, mind pedig 1 km-es vásártávolságokat.) Az már érdekesebb, hogy Zalában a távolságok 36,8 %-a 20 km-nél hosszabb, 47,4 %a 10-20 km közti, 15,8%-a pedig 10 km alatti. Bereg, Szabolcs és Szatmár megyékben viszont a három távolságtípus aránya 58,3 %, 33,3 %, 8,3 %. Azaz: Zala megye keleti felén jóval sűrűbb piachálózatot találunk. Két kikiáltási hely között a legnagyobb távolságok mind Zalában, mind a kontroll megyékben a 14. század második harmadára esnek, amikor még sokkal kevesebb piac működött, így a kikiáltóknak nagyobb távolságot kellett megtennie. Az adatok arra is fényt derítenek, hogy hány nap alatt lehetett egy másik vásárt elérni. Tizenkét esetben egy másik hetipiacot másnap kerestek fel (63,2 %). A leghosszabb távolság 64 (!) km, a legrövidebb 6 km. Három alkalommal két nap múlva jutottak egy másik vásárra (15,8 %). A leghosszabb 36, a legrövidebb 8 km volt. Kétszer a harmadik nap érték el a következő piacot (10,5 %): a távolságok 40 és 4 (!) km. Két alkalommal nem ismerjük a kikiáltás napját. Bereg, Szabolcs és Szatmár megyékben csak a %-okat és a legtávolabbi és legközelebbi távolságot adom meg. Aznap: 5,55 %, 19 és 17 km, egy nap: 27,8 %, 35 és 1 km, két nap: 36,1 %, 46 és 11 km, három nap: 13,9 %, 58 és 19 km, négy nap: 5,55 %, 44 és 41 km, hét nap: 5,55 %, 78 és 44 km, ismeretlen: 5,55%. Ami a legfeltűnőbb: a kikiáltások majdnem kétharmada Zalában már a következő nap bekövetkezett, az Észak-keleti három megyében — beleértve az aznap történteket is — ez csak a kikiáltások egyharmadánál történt. Ez azt mutatja, hogy — legalábbis Zala megye keleti felében — a hetipiacokat egymástól többségében egy nap távolságon belül tartották. Csakhogy a 12, egymástól egy napos úttal elválasztott piachely között különböző távolságok voltak. Mint láttuk, légvonalban (ami a valóságban hosszabb) 64 km-es távolság is volt. Átlagosan a 12 távolság közül egyre 21,75 km esett. (Bereg, Szabolcs és Szatmár megyékben aznap és a következő nap ugyancsak 12 kikiáltás történt, átlaguk 17,1 km. Ez lehet azonban a Zalában hiányzó aznapi eljárások következménye is.) A távolságok tehát nagyok, ezért kérdéses, hogy megtehetők voltak-e. A ló kultúrtörténetével foglalkozó Jankovich Miklós megállapítása szerint egy lovas lóváltás és pihenés nélkül óránként 7-12 km-t tud megtenni akkor, ha egy nap 6-12 óra közt lovagol. Ebbe a Szentgirolt — Szentpál közti, légvonalban 64 km-es távolság szépen belefér. Gyalogos zarándokok még e század elején is napi tíz óra gyaloglással átlag 40 km-t tettek meg egy nap, bár olykor hatvanat is sikerült. A távolságok tehát nem voltak nagyok, a baj csak az, hogy a vásározók ugyan lehettek áruval megrakott lovasok, sőt gyalogosok is, de főként szekeresek, és nem biztos, hogy rakományokkal, rossz utakon, emelkedéseken át meg lehetett tenni ezt az utat. Perjés Géza számításai szerint a török hadsereg Edirnétől Belgrádig az utat — állomásokra beosztva - 50-70 nap alatt tette meg. Ez 715 km-es utat jelent, így egy napra 14,3, ill. 10,2 km-es átlag teljesítmény jön ki. (Az utat lassította az élelmiszert és hadianyagot szállító szekerek lassúsága.) Mivel az útba a pihenők is bele vannak számítva, ennek alapján egy rakott szekér napi menetsebességét kb. 16-20 km-re becsülhetjük. Ez azért is érdekes, mert a hazai joggyakorlat ismerte a „rasta" fogalmát, amelyen belül nem volt szabad ugyanaznap két vásárt megtartani. A „rasta" szó a német „Rast" szóból, a pihenőhelyből származik, azaz azt a távot jelenti, amely után meg kellett pihenni, a tehervonó állatokat pedig itatni és etetni. A „rasta" a Budai Jogkönyv szerint két magyar mérföld, azaz kb. 16 km. Más források a „rastát" egy magyar mérfölddel, tehát 8 km-rel azonosítják. E szerint egy rakott szekér kb. 2-2,5 magyar mérföldet tehetett meg egyhuzamban. Ebből viszont az következik, hogy a háromvásáros kikiáltást végző királyi emberek és hiteleshelyi bizonyságok ugyan megtehették a Szentgirolt - Szentpál közti 64 kmes utat egy nap alatt, a vásározó kereskedők azonban nem. Eszerint a kikiáltás csak akkor tükrözi vissza a piacokra járók útvonalát, amennyiben az legfeljebb 20 km körüli távolságot köt össze. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy egyes adatok szerint a hetipiacot a piaci napon déltájban kezdték, és másnap dél felé fejezték be. Ebben az Varasotok marhákat és disznókat hajtanak vásárra. Л hamburgi városi törvénykönyv miniatúrája, 1497. 57