Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében

Zala megye ezer éve esetben már nagyobb távolságok is szóba kerülhettek, ilyenkor pedig a vásározók nyilván a piachelyeken éjszakáztak. Azt nem tudjuk, hogy ez mennyire általánosítható, van azonban e mellett szóló adat megyénkből is. Csányon 1397-ben szombati, 1406-ban pénteki hetipiacra maradt fenn adat. Az nem valószínű, hogy 9 év alatt megváltozott volna az időpont, így itt is erről lehet szó. Talán ezzel magyarázható egy, a fenti táblázatban figyelembe nem vett - és országosan is egyetlen - négyvásáros kikiáltás. E szerint 1478-ban szombaton Hahókon, vasárnap Szentbalázson, majd szerdán Szerdahelyen és Csabon történt a proklamáció. A probléma Csabbal van, hiszen az messze északon, Rennek mellett feküdt, ami ugyan magyarázható lenne a Szentbalázstól való háromnapos távolsággal, az viszont nehezen érthető, hogy miért mentek Szentbalázstól a 4 km-re fekvő Szerdahelyre csak három nap múlva. Két lehetőség áll fenn: vagy Szentbalázsról mentek Csabra, és onnan vissza Szerdahelyre, ahol a szerdai hetipiac még csütörtök délelőtt is tartott ill. fordítva, vagy pedig elírás történt Csáb és Csapi között. Mivel ezt nem tudjuk megmagyarázni, ezért a csábi (esetleg csapi) kikiáltást nem vettük figyelembe. Ezekkel a gyakorlatilag két napig tartó hetipiacokkal lehetne magyarázni a megyei ítélőszékek napja és a hetipiacok időpontja közti egyes eltéréseket is. Az alföldi és Alföld-széli megyékben tartott sedriák 38,7 %-ban egybeestek a hetipiac napjával, 6,4 %-ban a piacot az ítélőszék előtti, vagy utáni napon tartották, 12,9 %-ban a piac más napra esett, 19,4 %-ban nem ismerjük a hetipiac napját, 22,6 %-ban pedig nem maradt adat a piacra. Zalában Mária királynő vásártartási engedélye S Rabárban Lyndvai Jánosnak, Istvánnak, ÍMS^lónak. 1391. (Zala Megyei levéltár) több sedriát tartottak. ítélőszékeket találunk Kapornakon, Renneken, Szántón, Szentgirolton és Tapolcán. Szántó kivételével egybeesett a sedria és a hetipiac napja, itt azonban hétfőn van adat az ítélőszékre, kedden a hetipiacra. Amennyiben viszont a piacot hétfőn kezdték (csak a kikiáltás esett keddre), akkor itt is egybeesett a két időpont. Természetesen — ahogy az alföldi példa mutatja — voltak kivételek is. Térjünk azonban vissza a piacsűrűségekre. Zala megyében gyakorlatilag nem lehet olyan helységet találni, ahonnan egy héten legalább öt napon ne lehetett volna egy hetipiacot felkeresni. Ezt három példán érzékeltetem, amelyből kettő a piacokkal jóval ritkábban ellátott Nyugat-Zalára vonatkozik. Egy bánokszentgyörgyi lakos pl. péntek kivételével a hét bármely napján eljuthatott egy hetipiacra. Vasárnap mehetett Pákára, vagy Szentbalázsra, hétfőn Szemenyére, kedden Bakra, vagy Kanizsára, szerdán Pákára, Szerdahelyre, vagy Letenyére, csütörtökön Bekcsényhelyre, szombaton Hahókra, vagy Kanizsára. Nova ugyan mezőváros volt, de piacára nincs adatunk. Egy itteni lakos vasárnap Pákára, hétfőn Nemtire, vagy Egerszegre, kedden Bakra, szerdán Pákára, csütörtökön Csütörtökhelyre, szombaton Salamonvárra utazhatott. Egy Kelet-Zalába eső falu példája: Zánkáról vasárnap Tihanyba, kedden Fajszra (Veszprém m.), szerdán Tapolcára, csütörtökön Szentjakabra, pénteken Kőröshegyre (Somogy m, a tihanyi réven át), szombaton Veszprémbe látogathatott. Bánokszentgyörgy esetében a legmesszebb volt Bak (20 km), Novánál Egerszeg (21 km), Zánkánál Fájsz (23 km) és Veszprém (még messzebb). Zánka tűnik a legrosszabbul ellátott falunak, viszont amennyiben — ahogy valószínűsíthető — Keszthelyen volt piac, akkor lehet, hogy itt is megvolt a heti hat napos piaci lehetőség. Még egy kérdés maradt megválaszolatlanul. A kikiáltásoknál a piacokat „forum comprovinciale"-nak, azaz értelemszerűen megyei vásároknak nevezték. Valóban, Zalában két 1369-es kikiáltást leszámítva mind a megyén 58