Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Megyei jelképek. Címerek

Zala megye ezer éve vendéglátást. A címerpajzson nyílt aranykoronás, rostélyos sisak, jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst foszlányokkal. A kereszt és a csillag a faluban régóta együtt élő katolikus és református népességre utal. Tipikus példája, hogy mindent kifejező címert kívántak alkotni, akár idegen elemet (székely kapu) is felhasználva. Nemespátró címere vörös hegyestalpú pajzs, pajzstalpán zöld hármas halom, a két szélső halmon egymással szembeforduló, egy-egy ezüst kardot hegyével felfelé tartó, arany kétfarkú oroszlán áll. A kardok pengéi között zöld hársfalevél lebeg. A pajzs felett arany szalag a település nevével, a pajzs két oldalán 11-11 levélből álló, a pajzs alatt szárukkal összefonódó tölgyfaág. Oltárc címere kék hegyestalpú pajzs, pajzstalpán zöld kettős domb, rajta előre lépő arany szarvas. A pajzsot zöld levélkoszorú díszíti, és ezek egy, a pajzs vonalát követő nagyobb ezüst pajzsra vannak helyezve. A pajzs felett kékkel a település neve látható. Pat címere arany szegélyű kerektalpú pajzsban repülő vadkacsa, mögötte két kék hegy(!), fél vörös napkorong. A címer felső mezője fehér alapszínű. Az alsó mező fekete, benne fehér út. (A címert a heraldikai szabályok szerint lehetetlen leírni.) Pusztaszentlászló címere — elsősorban a kétféle zöld szín alkalmazása miatt — nehezen írható le a heraldika szabályai szerint. A zöld csücsköstalpú pajzs központi alakja Szent László arany hermája, tőle jobbra arannyal szegélyezett lebegő fehér latin kereszt, balra arannyal szegélyezett Luther-rózsa. A herma a település nevének eredetére, a kereszt és a rózsa a településen élő evangélikus és római katolikus közösség együttélésére utal. Alattuk — a herma által megosztott - fehér évszám 1270, a település legkorábbi említését jelzi. A heraldikai leírás helyett maradjunk az önkormányzati rendelet szövegénél: „ A címerpajzs alsó csúcsából kiinduló, majd a királyi jelkép alatt két irányba ágazó, eltérő nagyságrendű, szabálytalan vonalvezetésű, kék mező a község határában eredő és két irányba folyó Váücka patakot, a királyi jelkép alatt kézfogást ábrázoló kezek Deák Ferenc által Pusztaszentlászló községben készített kiegyezési dokumentumra való utalást, a patak által elválasztott világoszöld területek a Göcsej határát jelző dombokat, a címerpajzs alsó részének jobb oldalán lévő szőlőfürt a községben 1776 óta végzett szőlőtermesztést, a bal oldalán lévő olajhimba pedig az 1940-es évektől ismert zalai olajlelőhelyet szimbolizálja". A pajzs alatt szalag hordozza a település nevét. Páka 1992-ben alkotta meg jelképét: középen arannyal hasított pajzs, jobb oldalán kék mezőben páka (a gyékény buzogánya) természetes színben, alatta kettős hullámos pólya, a címer bal oldala egyszer vágott, felső kék mezejében lebegő arany kulcs, alsó bíbor mezejében lebegő arany kard, Szent Péter-Pál szimbólumai. Rédics címere zöld pajzsfővel ellátott, vörössel és kékkel vágott kerektalpú pajzs, körülötte arany betűkkel Rédics Község Önkormányzata felirat. A zöld pajzsfőben lebegő fehér (ezüst) galamb, a jobboldali vörös mezőben arany ekevas és kasza, a baloldali kék mezőben zöld talpon álló, nyitott arany kapu. A címer egyaránt utal az egykori jobbágy községi múltra és a forgalmas határátkelőhelyre. Rezi község címere (1997) is inkább tájképhez hasonlít. Hegyes talpú, két oldalán és tetején homorított pajzs. Az önkormányzati rendelet szerint: „a címer kontúrja sötétzöld, mezeje felső harmada világoskék égbolt, alsó kétharmada világoszöld mező. A dombon négy toronnyal határolt világossárga vár áll, melynek kontúrja sötétbarna. A mező bal oldali felében egy világossárga búzakalász, melynek kontúrja sötétsárga. A mező jobb oldali felében szőlőfürt levéllel, melynek szára és levele zöld, kontúrja sötétzöld. A világossárga szőlőszemek kontúrja sötétsárga." A szabályzat valamennyi színnek megadja a kódszámát... Sárhida címere kékkel és zölddel vágott, ívelt hegyestalpú pajzs, felső kék mezejében ezüst (fehér) angyal, zöld alsó mezejében ezüst (fehér) hullámos pólya, felette háromlyukú arany híd. A pólya alatt a pajzstalpban három arany tölgyfalevél. A pajzs felett a felső mező színével azonos színnel a település neve. Sármellék 1993-as határozata szerint a község címerében háromszög alakú zöld pajzsban balra néző, felemelt lábában arany harangot tartó ezüst gólya áll. Tőle jobbra és balra gyékény-torzsa lebegő, aranyszínű virága (buzogány). A pajzstalpat hullámos, ezüst pólya választja el. A címer a folyót, a mocsárvilágot szimbolizálja, a harang pedig egy helyi mondára utal, amely szerint a török elől menekülő devecseri lakosok harangjukat egy kútban itt rejtették el. Surd címere vágott hegyestalpú pajzs, felső, vörössel és kékkel hasított mezejében lebegő arany leveles korona, kereszt és szarvasagancs. Alsó ezüst (fehér) mezejében zöld hármashalom középen zöld lombkoronás barna törzsű tölgy, két oldalán egy-egy fenyőfa. Szentgyörgyvölgy címerében a település névadójának közismert motívumát látjuk. Kékkel és zölddel vágott kerektalpú pajzsban ágaskodó lováról a sárkányt lándzsával ledöfő Szent György képe, háttérben a település két — műemlék — templomának rajzával. A település neve a pajzsfőben szerepel. Szentpéterfölde címere sem írható le a hagyományos módon. Kék hegyestalpú pajzs alsó harmadában zöld, felfelé ívelő pólya húzódik, a pólya alatti rész térképjellel tónak van jelölve. A pólyából a pajzs bal oldalán sárga törzsű, zöld lombkoronás szerteágazó gyökerű fa nyúlik el a pajzs tetejéig. A fa lombkoronája mellett lebegő sárga harang. Szepetnek csücskös talpú kék pajzsú címere a jobbágyvilág emlékeire utal, címeralakjai az eke és a kasza. A címerpajzs kék, a pajzstalp zöld. A címeren ezüst rostélyos sisak, ezüst-vörös foszlányokkal. A sisakon arany korona, rajta kivont ezüst kardot tartó vörös kar. A település jelenlegi címere mindenben megegyezik az 1908-ban elfogadottal. Szilvágy címere arany szegélyű hegyestalpú pajzs, felette ezüst szalagon a település neve arany betűkkel. A 356