Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Megyei jelképek. Címerek

Halás% Imre: Megyei jelképek. Címerek pajzs alsó harmada zöld, benne stilizált ezüst kard, a felső részében stilizált fa, jobbra arany félhold, balra arany nap. Teskánd címere vágott csücsköstalpú pajzs, felső kék mezejének alján zöld hármashalom, a középső dombon ezüst fa, a pajzs jobb felső sarkában ezüst félhold. A pajzs alsó mezeje zölddel és ezüsttel hatszor vágott. A címerkép a gyarapodás, és a fejlődés jelképe. Tófej címerében az ezüst pajzsfő három fekete harangja egy helyi legendának állít emléket. A törökök elpusztították a falu templomát és a helybeliek abba a tóba rejtették a harangokat, mely a település névadója is. A csücsköstalpú pajzs fekete-sárga alapszínű, benne jobbra néző kiterjesztett szárnyú sas jobb karmában rögöt markol. Tormafölde címere kékkel és arannyal hasított hegyestalpú, a pajzsderékban kiszélesedő pajzs, jobboldali kék mezejében lebegő arany kettőskereszt, baloldali arany mezejében lebegő zöld szőlőlevél és kék szőlőfürt. A pajzstalpon zöld hármashalom. A címer alatt arany szalag a település nevével. Tornyiszentmiklós címere vörössel és kékkel hasított, háromszögű pajzs. Jobboldali vörös mezejében zöld pajzstalpon két szinten pártázott ablakos, nyitott kapuíves ezüst őrtorony áll, tornyán zászlóval. A baloldali kék mezőben hullámos ezüst pajzstalpból püspöki ornátusban ábrázolt, jobbjában pásztorbotot, baljában könyvet tartó arany Szent Miklós emelkedik ki, fejét a püspöksüveg felett glória szegélyezi. A pajzs két oldalán, a pajzs alatt összefonódó hét-hét arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág húzódik. A címer alatt hármas tagolású arany szalagon fekete díszpontok között fekete TORNYISZENTMIKLÓS felirat. A címer készítője beszélő címert alkotott, s egyben arra is utalt, hogy két falu egyesítésével alakult ki a mai település. Újudvar címere kék csücsköstalpú pajzs, zöld pajzstalpán balra ezüst fa, tőle jobbra ezüst alapon arany méhkas. A jelenlegi címer mindenben megegyezik az 1908-ban elfogadottal. Vállus címere negyedelt tárcsapajzs, alapszíne kék-zöld. Jobb felső negyede kék mezejében stilizált ezüst kolostorépület, bal felső zöld mezejében két hátsó lábára álló, lebegő arany szarvas. Jobb alsó zöld mezejében lebegő ezüst élű arany eke, bal alsó kék negyedben ezüst kerék. A pajzson háromágú, leveles, arany koronás kék sisak, a foszlányok színe vörös-arany. A címer egyszerre utal a középkori pálos kolostorra, az erdőben gazdag környékre, a mezőgazdaságra, valamint a haladásra és reményre. Vonyarcvashegy címere hegyestalpú kék pajzs, felső felében zöld dombon a Szent Mihály kápolna, melynek két oldalán arany szőlőfürtök. Az alsó mezőben középen horgony, jobbra és balra egy-egy hal. Zalaapáti önkormányzata 1997-ben szintén mezővárosi emlékeihez visszanyúlva újította fel régi címerét. Rajta kerektalpú kék pajzsban zöld pajzstalp, középen zöldlombú fa, balra tőle arany gabonakéve, a fától jobbra szőlőtőke három arany fürttel. A pajzs alatt zöld levélkoszorú. Zalabaksa címere zölddel és kékkel hasított csücsköstalpú pajzs, jobboldali zöld mezejének közepén három vékony, hullámos pólya, felette arany tölgyfalevél, baloldali mezejében alul barna szántóföld, felette kék mezőben lebegő ezüst templom. Zalaháshágy 1998-ban megalkotott címere negyedelt, csücsköstalpú pajzs, alapszíne kék-vörös. Jobb felső kék mezejében lebegő arany hársfa, bal felső vörös mezejében jobb karmában kivont kardot tartó kétfarkú arany oroszlán, jobb alsó vörös negyedében arany leveles koronán arany páncélos kar kivont szablyával, bal alsó kék negyedében lebegő három arany búzakalász. A hársfa a falu nevére, az oroszlán az egykori tulajdonosra, a Sibrik családra, a páncélos kar a török időkre, a búzakalász a település mezőgazdasági múltjára utal. Zalakomár címere vékony ezüst pólyával vágott kék kerektalpú pajzs, felső mezejében arany oszlopfőn álló, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú arany sas, alsó mezejében három vékony ezüst pólya, felette ezüst bástya. Zalamerenye címere hasított hegyestalpú pajzs, jobb oldali kék mezejében zöld hármashalmon álló ezüst templom, bal oldali mezejének közepén két vékony ezüst pólya a folyót jelképezi, felette ezüst híd. Zalalövő ugyancsak a két világháború között használt címerét újította fel. Csücsköstalpú pajzs vörös mezejében bárdot tartó, lebegő, ezüst páncélos kar, a pajzsderékon arany ötlyukú híd. A pajzstalp kék, benne ezüst hullámos pólya, a talp hegyes részénél szintén ezüst. Ez a Zala folyót és a borostyán tavat szimbolizálja, míg a híd az 1830-as években épült kőhíd szimbóluma. A bárdot tartó kar az 1927-ben épült templom védőszentjére, Szent Lászlóra utal. Az 1908-ban elfogadott zalalövői címer ugyancsak ezt a Zala folyón átvezető hidat ábrázolta kék csücsköstalpú pajzsban. A ma már szintén Zalalövőhöz tartozó, akkor még önálló Budafa címere vörös csücsköstalpú pajzsban kivont kardot tartó lebegő páncélos kar volt. Zalaszántó címerén álló, csücskös talpú, negyedelt, kék-vörös pajzs jobb felső vörös mezejében arany válaszvonalból kinövő, balra forduló arany oroszlán látható, bal felső, kék mezejében zöld talajon jobbra forduló, természetes színű kacsa, előtte nádszál, jobb alsó kék mezejében lebegő ezüst félhold, felette két lebegő nyolcágú aranycsillag, bal alsó vörös mezejében jobbra forduló, kiterjesztett szárnyú sárkány. A kék szívpajzsban ezüst ekevas és csoroszlya. Tulajdonképpen az egykori birtokos Gersei Pethő család címerét egészíti ki a boglárpajzson a feudális kori település címerrel. Zalaszentgyörgy címere arany szegélyű, ívelt vörös pajzsban lebegő, ezüst páncélos, jobb karjában hegyével lefelé tartott ezüst lándzsával, bal karján arany, latin keresztes pajzsot tartó Szent György a fekvő, legyőzött arany sárkányon áll. A pajzson a sisak helyén kosárban arany cserfalevelek és búzakalászok. Jobbra és balra vörös-arany foszlányok. A kosár felett 1326-os évszám, alul a település neve. A Zala megyétől időközben elcsatolt települések közül volt címere Légrádnak, Csáktornyának (kék csücsköstalpú pajzsban természetes színű várfal, mely kitöltötte a címer alsó harmadát, belőle középen három 357