Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Az idegenforgalom Zala megyében

Zala megye ezer éve A Zala megyei kereskedelmi szálláshelyek forgalma Év 1980 1996 Megnevezés Szálloda Összes férőhely Szálloda Összes férőhely Szoba 735 3.693 2.879 6.386 Férőhely 1.570 11.471 6.736 23.945 Vendégszám 95 293 205.669 169.953 265.331 Ebből külföldi 45.527 84.315 92.438 148.476 Vendégéjszakák szama 262.543 907.490 922.816 1.467.706 Ebből külföldi 165.735 403.049 625.314 1.027.405 Forrás: Lackner László: Zala Megye idegenforgalma A politikai és gazdasági rendszerváltás után átalakult Zala megye idegenforgalmi kínálata. A fizetővendéglátásra épülő NDK forgalom, az ifjúsági turizmus (szervezett táborozás, kirándulás) és a szociálturizmus bizonyos részei (szakszervezeti és vállalati üdültetés) egyik pillanatról a másikra drasztikusan visszaestek, vagy eltűntek. E folyamat a belföldi turizmus gyors visszaszorulásához vezetett, melyet felerősítettek a szociális problémák és az infláció miatti diszkrecionális (szabadrendelkezésű) jövedelem visszaesése. A nemzetközi aktív vendégforgalmat illetően az 1994-es és 1995-ös, kisebb mértékű megtorpanás után az idegenforgalom fokozatosan növekedett. Ma négy idegenforgalmi kisrégió, a Balaton-parti, a Nagykanizsa-Zalakaros-, a Zalaegerszeg-Göcsej- és a Lenti-Hetés-régió várja széles kínálatával a vendégeket. A megye turizmusának erőssége a termálvízre épülő gyógyturizmus (Hévíz, Zalakaros, Lenti és Kehidakustány gyógy- és termálfürdőivel, a megvalósuló zalaegerszegi, zalaszentgróti, bázakerettyei és a többi termálfürdővel), a több mint 170 lefojtott zalai hőforrás egy része még feltárásra vár. A pihenni vágyóknak az üdülőturizmus és a vízparti üdülés lehetősége — mindenekelőtt a Balaton partján, de egyre több mesterségesen felduzzasztott tó partján is —, az ökoturistáknak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és egyéb természetvédelmi területek, továbbá a PHARE CBC program keretében osztrák-szlovén-magyar összefogással készülő TRINAT natúrpark (melynek magyarországi része döntően az Őrség és Hetes területén húzódik végig, zalai központja a helyreállított szécsiszigeti kastélyban lesz,) a vadászturistáknak a kiváló vadállomány, a kikapcsolódás más formáit keresőknek a horgászat, a lovaglás lehetősége — ma már nemcsak Rádiházán —, az egyre izmosodó falusi turizmus, a hagyományos körutazások kulturális, művészeti, műemléki látnivalói, a városlátogatások, valamint a rendezvények sora kínálnak egyre több lehetőséget. A megyébe látogató turisták informálását térképek, magyar és német nyelvű útikönyvek segítik, s Zala megye idegenforgalmi értékei címmel először íródott útikönyv magyar, német és angol nyelven a számítógépes világhálóra, az Internetre. Keszthelyen, Lentiben, Zalaegerszegen és Zalakaroson Tourinform irodákat létesítettek a Magyar Turizmus Rt segítségével az önkormányzatok, ezzel is segítve az idelátogatók illetve térségünkbe látogatni szándékozók informálását. Az utóbbi másfél évtizedben a gazdasági változások hatására átalakult a turizmus lebonyolításának szférája is. A régebbi utazási irodák monopolhelyzete megszűnt, közülük az egyre élesedő versenyben néhány fel is számolta zalai irodáját. Számtalan új vállalkozás jelent meg a piacon, ma már több tucat utazási vállalkozás bonyolítja a kiutaztatást, beutaztatást, foglalkozik elsősorban az üdülőhelyeken szállásközvetítéssel. Egyre több fogadó, panzió, lovaspanzió létesül, s néhány kastély is — pl. Miklósfán vagy Zalacsányban — az idegenforgalmat szolgálja. A kereskedelemben, a vendéglátásban és az idegenforgalomban az elmúlt évtizedben soha nem tapasztalt fejlődés mutatkozott meg, amelyben az intézményi befektetők mellett nagy szerepet játszik a magántőke is. A gazdasági átalakulás során megváltozott az Idegenforgalmi Hivatal helyzete is. Jellegéből fakadóan ő képviselte a szakmát a különböző regionális, illetve helyi intézőbizottságokban: a Balatoni Intéző Bizottságban és a Zalakarosi Intéző Bizottságban. Ugyancsak ő kapta a feladatot, hogy képviselje a megye idegenforgalmát az Alpok-Adria Munkaközösségben, annak IV, Gazdaság és Idegenforgalom Bizottságában. Emellett tevékenységének egyre nagyobb hányada lett üzleti, profitorientált. 1993. január 1. után ZALATOUR néven, 100%-ban megyei önkormányzati tulajdonban lévő Kft-ként működik tovább, tevékenysége már 98%-ban üzleti, és csupán 2%-ban területfejlesztési jellegű. Munkájának, az idegenforgalom területi irányításának, fejlesztésének új lehetőséget biztosít a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok megalakulása, melyek közül Zala megye egyaránt tagja a Nyugat-Magyarországi és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak. 316