Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Szilvás Rudolf: Zala megye egésségügye a Kárád-korszakban

s Zala megye ezer éve Közegészségügy-] árványügy Az ötvenes évek elején a közegészségügyi-járványügyi helyzet kedvezőtlen volt. A falvakban ásott kutakból nyerték a javarészt rossz minőségű vizet, vezetékes csatorna nem volt. A városokban sem volt sokkal jobb a helyzet, a közművesítés elmaradottsága és - néhány kivételtől eltekintve - a csatornahálózat kiépítedensége miatt. A fertőző betegségek járványokat okoztak. A meginduló iparosodás, a vele járó környezetszennyeződés, a nagyüzemű mezőgazdaság kialakulása, az urbanizáció, a növekvő járműforgalom ártalmai újabb kihívást jelentettek a közegészségügyi szerveknek, munkájuk előtérében így a megelőzés állt. Az ötvenes években a klasszikus fertőző betegségek a has és a kiütéses tífusz, a vérhas, a diftéria, a szamárhurut, a vörheny, a kanyaró, valamint a fertőző májgyulladás voltak, emellett a tetanusz, a járványos gyermekbénulás épp úgy szedte áldozatait, mint más megyékben. A kullancs-csípés okozta agyvelőgyulladás gócpontja Zalában volt. A védőoltások hatására az évek folyamán a betegségek zömének közegészségügyi jelentősége csökkent, vagy teljesen megszűnt. A bélfertőzések terén — kivéve a salmonellózist — a nyolcvanas évektől kezdve a megye helyzete jobb az országosnál. Egyre gyakoribbá váltak viszont a vírusok okozta megbetegedések, köztük az influenza. Új veszélyforrást jelent az AIDS megjelenése. Település- és környezet-egészségügy terén is megindult a fejlődés. 1990-ben a lakások 94.2%-ában már volt közüzemű vízellátás, közcsatornába azonban csak 33%-uk volt bekötve. Megszűnt, ill. csökkent több üzem talajszennyező tevékenysége, ezáltal a Zala folyó is tisztábbá vált, ezzel párhuzamosan megépült a keszthelyi öblöt védő Kis-Balaton tározó első üteme is. Ugyanakkor az újonnan létesülő szemétlerakó telepek nem mindig elégítették ki a követelményeket. A veszélyes hulladékok biztonságosabb kezelésében ugyancsak lassú volt az előrehaladás. A munka- és foglalkozás- egészségügy feladatai szintén jelentősen növekedtek. 1980-ra Zala a legjobban iparosodó megyék közé zárkózott fel. A parasztgazdálkodást a 60as évek elejéig nagyüzemi gazdálkodás váltotta fel. E változásokkal együtt új veszélyforrások keletkeztek. A KÖJÁL többször intézkedett a levegő tisztaságának védelme, az egészségre káros anyagok kiküszöbölése, a zajés a rezgés-, ólom- és szerves oldószer-ártalmak megelőzése, a növényvédelmi munkafolyamatok veszélyeztetettségének meggátlása érdekében. Az élelmezés és táplálkozás-egészségügyi osztály feladatait az élelmiszeripar és a kereskedelem, a vendéglátóipar, az iskola- és tömegélelmezés nagyarányú fejlődése határozta meg. Az ellenőrzések hatására az ételmérgezések száma jelentősen csökkent. Gondot okozott, hogy az iskolákban nem lehetett folyamatosan kielégíteni a korszerű élelmezés követelményeit. A gyermek- és ifjúság-egészségügyben a tantermek jó megvilágítása, a zsúfoltság megszüntetése, az üdültetés megfelelő hygienes feltételeinek biztosítása került az előtérbe. Az egészségnevelésben a helyes életmód népszerűsítésére helyeződött a hangsúly. Az egészségnevelési osztály munkája során elsősorban az egészségügyi hálózatra, a Vöröskeresztre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatra és a helyi tanácsokra támaszkodott. Megalakult az alkoholizmus elleni bizottság. A vöröskeresztes szervezetek „Szebb, tisztább környezetért" akciókat szerveztek, elsősegélynyújtó és anyák iskolája tanfolyamokat tartottak. A megyei tanács 1988-ban egészségvédelmi tanácsot hozott létre. A KÖJÁL 1983-ban költözött be új épületébe, ahol az osztályok és a laboratóriumok megfelelő elhelyezést kaptak. 1989-ben 97.174 laborvizsgálat történt. A víruslabor Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megye számára is végez vizsgálatokat, 1986-tól AIDS vizsgálatokat is. Mentőszolgálat 1957-ben három mentőállomás hét gépkocsival rendelkezett. Három évtizeddel később, 1989-ben a zalaegerszegi, a keszthelyi, a nagykanizsai, a zalaszentgróti és a lenti mentőállomás 24 gépkocsival összesen 45.100 mentőfeladatot látott el, eleget téve az elsősegélynyújtás és szakellátás terén végbement fejlődés követelményeinek. Lenti város szakorvosi rendelőintézete (Lenti Város Rendelőintézete). 308