Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Szilvás Rudolf: Zala megye egésségügye a Kárád-korszakban

Silvas Rudolf: Zala megye egészségügye a Kádár-korszakban Gyógyszerellátás 1957-ben a Megyei Gyógyszertári Központ 28 közforgalmú gyógyszertárában 764.000 vényt váltottak be. Egy vény átlagára 23 Ft volt. Emellett voltak kórházi gyógyszertárak is, amelyek a kórházak szervezeti egységeként működtek. A hatvanas évektől kezdve a biztosítottak számának növekedése jelentősen megnövelte a patikák forgalmát. 1972-ben 2.900.000 volt a vények darabszáma, egy vény adagára pedig 32 Ft. A járóbetegek kedvezményesen jutottak gyógyszerhez, a kórházak a teljes árat fizették. 1989-ben 49 megyebeli gyógyszertár összesített forgalma 231.502.000,-Ft. A Megyei Gyógyszerterápiás Bizottság — költségcsökkentés céljából azonos hatású, olcsóbb gyógyszerek rendelését ajánlotta az orvosoknak, mert a kiadások évről-évre jelentősen emelkedtek. A járóbeteg-ellátásban elsősorban antibiotikumok, nyugtatók, altatók rendelésében voltak egyedi kiugró különbségek, amit a népesség korösszetétele és a megbetegedési viszonyok csak részben igazoltak. Tudományos munka A tudományos munkát korszerű könyvtárhálózat, tudományos rendezvények, bel- és külföldi kapcsolatok segítették. Tartós tudományos együttműködés jött létre a szlovén és a burgenlandi osztrák orvos-társasággal. Az orvosok eredményesen vettek részt országos és megyei pályázatokon, közleményeik rendszeresen megjelentek bel- és külföldi szaklapokban. Zalai szerző, illetve társszerző tolla alól 18 szakkönyv jelent meg. A hatvanas évek végétől az egészségügyi szakdolgozók — sikeres pályamunkákkal is — bekapcsolódtak a tudományos munkába. A gyógyszerészek, a gazdasági és a műszaki szakemberek a megyei tudományos napokon tartottak előadásokat. Kandidátusi tudományos minősítése 12 zalaegerszegi főorvosnak, egy főgyógyszerésznek, egy tudományos főmunkatársnak, valamint három nagykanizsai főorvosnak van. Címzetes egyetemi tanári, ül. magántanári címet három zalaegerszegi és egy nagykanizsai főorvos, címzetes egyetemi docensit eddig hét zalaegerszegi főorvos kapott. Szociális gondoskodás Az ötvenes évektől a szociális gondoskodás jelentősebb fejlesztését az önmaguk ellátására képtelenek növekvő száma indokolta, ami főleg a családszerkezetben és az életmódban bekövetkezett változások következménye volt. A vakok, a mozgássérültek, a hadirokkantak segélyezése biztosítottá vált, 1960-tól sor került a házi szociális gondozás szervezett fejlesztésére is. Az Egészségügyi Minisztérium megbízása alapján 1984-ben a megye kikísérletezte a gondozási központok modelljét, s ezek rendszerét az egész országban bevezették. 1989-ben a zalai házigondozási központok száma 41, a gondozási köröké 142 volt. Ezekben 165 főfoglalkozású és 266 tiszteletdíjas gondozónő 2.880 gondozottat látott el. A napközi otthoni férőhelyek száma 2.045 volt. A teljes ellátásra szorulókat — hosszabb rövidebb várakozási idő után — szociális otthonban helyezték el. 1960-ban 6 szociális otthonban 426 gondozott lakott, 1989-ben 11 szakosított szociális otthonban 1.245. Időskorúak otthona volt Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Türjén, Letenyén, Keszthelyen és Ormándpusztán, mozgássérültek otthona Letenyén, súlyos értelmi fogyatékosoké Lazsnakpusztán, Dusnokpusztán, szellemileg leépülteké Zalaszentgróton, elmebetegeké Kehidakustányban, Bókaházán és Bázakerettyén. Az állami gondozásba adott csecsemők és a három éven aluli, később már az óvódás korú gyermekek elhelyezését is a nagykanizsai, a letenyei és a zalaegerszegi csecsemőotthon oldotta meg. Testileg, szellemileg fogyatékos gyermekek intézeti gondozására Rigyácon és Zalaegerszegen volt lehetőség. A munkába álló anyák 1957-ben 12, 1981-ben 35, 1989-ben 24 bölcsődében helyezhették el csecsemőiket. A zalai egészségügy intézményrendszere 1850-1990 között — az orvostudomány fejlődésétől is ösztönözve — ahogy másutt is, 1957-től 1990-ig fejlődött a legdinamikusabban. A megye nem csupán leküzdötte a dunántúli megyékhez viszonyított jelentős hátrányát, hanem országos figyelmet keltő szakmai és egészségügyi szervezési Zala Megyei Közegészségügyi és járványügyi Állomás (intézeti fotótár). 309