Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Kunics Zsuzsa: Középítkezések, városfejlődés. Nagykanizsa

Kunics Zsuzsa: Kö\épttke%ések, városfejlődés Nagykanizsán 1850-1945 köpött melyet 1928. szeptember 9-én szenteltek fel. 1930-ban Fridrich Lóránt műegyetemi adjunktus tervezésében a Vécsey Zsigmond utcában készült el az új, 8 osztályos iskolaépület. Hat év múlva a Huszti téri iskola helyett a Petőfi utca 1. szám alatti telken épült új, 4 tantermes iskola, melyben 1937. január 7-én kezdték meg a tanítást. A városi fejlődést meghatározó víz- és csatornaművek kiépítése szintén a „két külföldi kölcsönnek" köszönhetően, az 1920-as években valósult meg. A katonaság által kiépített vízvezetéket 1921ben városi üzemmé nyilvánították. Ezután építették meg 1926-27-ben a 31 m magas, 700 m

3 űrtartalmú vasbeton víztornyot Jendrassik Alfréd (államtitkár, a belügyminisztérium műszaki osztályának vezetője) terve alapján. A 4,5 kmes vízvezetéket 1929-ig 15 km-re bővítették. A vízmű- hálózat és a gépészeti berendezés tervezetét Makó-Kléger Sándor miniszteri tanácsossal készíttették el. A vízmű építésének befejezése után korszerű csatornarendszert létesített a város. A terveket Joó István és Sárkány Miklós miniszteri tanácsos és osztálytanácsos készítette. A betonból készült zápor- és szennyvízelnyelő csatornarendszert 1927. november l-jén helyezték üzembe. A víz- és csatornarendszer kiépítése következtében megrongálódtak az útburkolatok, így 1929-ben a város elhatározta, hogy főbb forgalmi útjait a kor igényeinek és a forgalomnak megfelelően átépítteti. A munkát versenytárgyalás során a Magyar Asphalt Rt. nyerte el, s 1931-re be is fejezte. A burkolatokat a forgalom és a városiasság szerint választották ki, a főutakat homokaszfalt, topeka-aszfalt, bitumac burkolattal, a kisebb forgalmú utcákat mészkő- és bazalt-makadámburkolattal látták el. Kijavították a megmaradt kongó tégla-burkolatú utakat is. Krátky István polgármestersége alatt, 1930-ban Medgyaszay István terve alapján új tüzérlaktanya épült, melynek kivitelezési munkáit helybeli vállalkozók nyerték el. Több évtizedig elhúzódó tervezgetés után 1933-ban készült el a sportcélokat is szolgáló strandfürdő. A Szépítő Egyesület több akciót indított létrehozása érdekében, 1896-ban tervvázlat is készült egy, a Principális csatorna melletti fürdőről. A Warga-féle városrendezési tervben, s az 1927-ben, majd 1929-ben készült tervekben is, bár különböző helyen, de a csatorna mellett gondolták elhelyezni a létesítményt, 1930-ban azonban már a Sétatéren, a Merkur Vasgyár telkén felépülő fürdő terveiről tárgyalt a közgyűlés. A város lakossága kötvények jegyzésével támogatta a tervet. Krátky polgármesternek sikerült az Országos Testnevelési Tanácstól segélyt szereznie, melynek eredményeként 1933. májusában indulhatott el az építkezés. Az avatási ünnepélyre 1933. szeptember 9-én, nagyszabású ünnepély keretében került sor. Az 1930-as évek első felében Vécsey Barnabás városi mérnök két katolikus kápolna és egy református tempA% 1924-ben átadott postapalota (képeslap, Thury György Múzeum). 203 Л Gjenes Lajos és Vajda Andor által 1913-ban tervezett Central Szálló épülete (képeslap, Göcseji Múzeum).