Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Kunics Zsuzsa: Középítkezések, városfejlődés. Nagykanizsa

Zala megye ezer éve A Medgyas^ay István tervei alapján épült s%/nhá% (képeslap, Thúry György Múzeum). lom terveit készítette el: a már korábban említett kórházi kápolnáét 1933-ban, a piarista kápolnáét 1935-ben. A tervei szerint, a „római iskola stílusában" épült református templom a városrendezési terv szerinti, de még ki nem alakított tér tengelyében, a színház mögött 1934-ben épült fel. Ebben az időben készültek el a város első köztéri szobrai, rövid idő alatt, 1930-1934 között négy szoborral gazdagodott a város. A 20. honvéd gyalogezred első világháborúban elesett halottainak állított emléket Hybl József „Dalolva mentek csatáról csatára" jeligéjű és feliratú alkotása, melyet 1930. június 1-én az Erzsébet tér délkeleti sarkán lepleztek le. A 48. gyalogezred 12 ezer hősi halottjának emlékműve Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. A Petőfit és egy első világháborús kézigránátos magyar katonát ábrázoló bronz szobor avatására 1934. szeptember 2-án került sor - az Erzsébet térre áthelyezett Török kút helyén - a Deák téren. Ugyanitt állították fel az ország első vidéki országrészzászlóját, a „Muraköz-Országrészzászló" emlékművet, melyet a zász, ..,„ lórúd előtt Istók János felrepülni keszulo, a „karmai közt a trianoni kígyót tartó" bronz turulmadara díszített. A lobogó felvonására „páratlanul impozáns" ünnepély keretében 1933. június 4-én, pünkösdvasárnap került sor. Ugyanebben az évben a nagykanizsai származású, Salzburgban élő Schless István egy 20 ezer pengős adományt tett azzal a céllal, hogy abból irredenta emlékművet létesítsenek a városban. A szoborpályázatra beadott 21 pályamű közül a zsűri 1934 januárjában Hübner Tibor budapesti műépítész tervét fogadta el. A 10,5 m magas emlékművet - többek között - a megmaradt vármegyék címerei, ill. félig kifaragva az elcsatolt vármegyék címerei, s egy, a Szent Korona által lezárt nagyobb oszlop körül kisebb posztamenseken az „Anya gyermekével", a „Harcos magyar", a „Magyar paraszt" és „Hungária" monumentális méretű, allegorikus szobrai díszítették. A korona alatt a „Magyar Hiszekegy" sorai voltak olvashatók. Avatási ünnepélyét először 1934. október 7-re tűzték ki, de négy alkalommal is elhalasztották; és bár az utolsó kitűzött napra, október 28-ra a meghívókat is kiküldték, hivatalosan végül sohasem avatták fel az emlékművet. A Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetségének lapja, a Városkultúra 1935 márciusában külön számban mutatta be Nagykanizsát. A lap főmunkatársa, Berzenczey Domokos a Trianon óta eltelt időszakról szólva a város„ , ban uralkodó „egészséges közszellemet^ es a városi irányítás „kitűnő vezető egyéniségeit" emelte ki. Véleménye szerint ez tette lehetővé azoknak a kiváló szakembereknek és művészeknek a kiválasztását, akiket a városi beruházások megvalósításával bíztak meg. „...jellegzetes a város alkotásaiban, hogy azok mindegyike a mai kor kiváló egyéniségeinek nevéhez kapcsolódik. Warga László kétségtelenül legelső városrendezőnk, Hültl Dezső, Medgyaszay István, Jendrassik Alfréd, 204 A% 1937-ben épült Törvényház a% Erzsébet téren (képeslap, Thúry György Múzeum).