Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

szakított kereskedelme nem tudott megújulni. Zalaegerszeg mérsékelt növekedést mutatott, külső képe kedvezően változott. Számottevő volt a lakásépítés, új utcákat is nyitottak, több mutatós épületet is emeltek. Keszthely szerencsésen hasznosította a turizmusból, a fürdőkultúra fejlődéséből származó előnyöket. A magyar középosztály az I. világháború előtt az Adriára tervezte üdülését, most kibékült a Balatonnal, Keszthellyel. A város külső képét előnyösen gazdagították az új villák, panziók, családi házak. A módosabb nyugdíjasok is szívesen vonultak vissza a Balaton-parti, Hévíz közeli városba. A Klebelsberg Kunó kezdeményezte művelődési program végrehajtása jótékony változásokat hozott szinte az egész megyében. Nemcsak a Biológiai Kutató Intézet épült fel Tihanyban, hanem sok városi és falusi iskola, pedagógus-lakás is. Keszthelyen új emelettel bővült a Mezőgazdasági Akadémia, ugyanitt elkészült a múzeum, a karmeliták iskolája, kolostora. Zalaegerszegen a Notre Dame női kanonokrend épített iskolával összekapcsolt zárdát. Nagykanizsán zeneiskola létesült, színházépület készült el. Zala számára fellendülést ígért az 1937-től sikeres kőolaj kutatás. Jelentőségét fokozta, hogy a feltárások a megye leginkább elmaradt, a téli hónapokban járható utakkal alig rendelkező tájain hoztak eredményt: Lispén, később Lovásziban, majd Nagylengyelben. A kutatás, majd a termelés, a háttérágazatok kiépülése munkalehetőséget, jobb fizetést, utakat, magasabb életszínvonalat jelentett. A kőolajtermelés addig ismeretlen iparágakat is kifejlesztett: vezetéképítést, finomítást, speciális gépgyártást stb. Mindez hozzásegítette a megye egy részét arculatának gyors átformálásához. Ez egyúttal nagy szociológiai kihívást is jelentett, hiszen az ország egyik legelmaradottabb tájára betört a korszak egyik legfejlettebb, leglátványosabb technikája. A domboldalakra feldübörgő gépek, vontatók vetekedtek a zsúpfedelű göcseji házak, a felállított fúrótornyok a templom tornyának magasságával. A magyar kőolajipar központja Nagykanizsán épült ki, a vár helyén megalakult gépgyára, a város szélén amerikai igényű, parkosított lakótelepe. Megjelent a gázfűtés is. A második világháború a megye lakosságának is sok szenvedést, veszteséget okozott, noha a harci cselekmények, a bombázások csak rövid ideig érintették. Súlyos volt a katonának behívottak pusztulása, a majd minden településről, de főleg Nagykanizsáról a gettóba, onnét a táborba hurcolt zsidók megsemmisítése, legyilkolása. Az életben maradottak egy része sem tért vissza: sokan Izrael földjén, esetleg Dél-Amerikában telepedtek le. 1944 végén, 1945 elején a keletebbről menekültekkel megnőtt a megye lakossága. Innét az előre nyomuló szovjet hadsereg elől már kevesebben mentek tovább, kilátástalannak ítélve 46